Rendezés

XXIV. Az államigazgatás területi szervei - Oltvai Ferenc–Szabó Ferenc: A Csanád Megyei Földhivatal története és iratainak rendezése. • 1962. [LSZ 1962/2. 10-22. p.]

- 17 -házhelyrendezésbe. Különösen ez utóbbi ügyekre kellett sok munkaidót forditani Ez zel egyidejűleg, 1947 végén csökkentették a létszámot is. A csökkentés elsősorban" a segédhivatalt érintette, ugyanakkor az áttelepitési helyszini munkakörben három uj tisztviselő került beállításra. Az ügyvezetőt is beleszámitva 1947 végén 8 e­lőadóval dolgozott a hivatal. Egy-egy hónapban a beérkezett ügyiratok száma 1947-48-ban meghaladta az 1500-at. 1947 decemberében 1608 volt az elintézetlen ügyira­tok száma, a december hónapban érkezett 1467 ügyirattal együtt 6075 darabot kellett yolna feldolgozni. Ezt természetesen nem végezhették el. 966 ügyiratot érdemileg 170-et közbeeső intézkedéssel intéztek el az előadók és közel 5000-et vittek át wül^tJ. AZ 0rSzágos Földh iv *tal havonként értékelte a megyei földhivatalok mun­káját. 1947 első felében Csanád megyében volt a legrosszabb a helyzet. 1947 ápri­lis havában a hátralékos ügyiratok száma tekintetében csak egy hivatal állott rosz­szabbul az ország összes földhivatalai között. Pedig ekkor még 10 előadó működött A beérkezett ügyiratok arányát tekintve 91 db ügyirat jutott volna egy-egy előadó­ra, ugyanakkor azonban 114-et intéztek el. Az Országos Földhivatal a hátralékok miatt az egyes előadók munkájának állandó ellenőrzésére hivta fel az ügyvezetőt.?8/ Volt olyan hónap is, amikor a munkateljesítmény lényegesen meghaladta az egy-eg^ előadóra jutó átlagos havi beérkezést. A munka azonban nemcsak az elintézett vagy el nem intézett iratok számá­ban jutott kifejezésre. Az a körülmény ugyanis, hogy a földbirtokreform hivatalos lezárását - a telekkönyvezést - legelőszőr ebben a megyében érték el, a hivatal lendületes munkája mellett szól. 1947 október 1-én jelentette a befejezést az ügy­. vezető, azzal, hogy egyes községekben már csak kisebb munkarészek vannak hátra. A földreformmal birtokba juttatott ujgazdák és házhelytula,; 1 ao: ok ezzel visszavon­hatatlanul megnyerték évszázados pörüket. 1945 április 20-án a megyei Földbirtokrendező Tanácsnak az Országos Föld­birtokrendező Tanácshoz intézett jelentéséből kitűnik, hogy a megye területén a megváltott és elkobzott földek kimérése ós szétosztása során a földigénylők jogos kivánságai csak részben voltak kielégithetők a rendelkezésre álló földterületből. A 22.745 j ogos föl digénylőből cs ak 14.476 i génylőt lehetett földhöz jut tatni. A szükségletek legminimálisabb számitásával 123.114 kat. holdra lett volna szükség, ezzel szemben kiosztottak 67.730 kat. holdat. A családonkénti földterület a jutta­tásnál átlagosan 2-7 kat.hold között volt, és mindössze 6 kö zsé gben tudták az igé­nyeket kielégít eni. Különösen kevés volt a föld Makón, ahol elkobzásra és megvál­tásra kerülő földbirtok, beleértve a háborús szerzeményeket is, alig volt és ezért Makó közel 3000 földigénylőjét csak részben tudták földhöz juttatni.29// Hasonló földinség volt a megye legtöbb községében. Csanád megye közel 8000 jogos földigénylőjét 1945-ben az első rendelkezé­sek keretei között tehát nem tudták kielégiteni. A kimaradtak kielégítésének gond­ját országosan és helyileg is a Kommunista Párt vezetésével a megyei és községi földosztó szervek vették magukra. A feladatot súlyosbította az is, hogy a földi­génylők száma folytonosan növekedett. Megindult a leszerelt katonák és hadifoglyok tömeges hazatérése, azonkívül számottevő volt az a réteg is, mely 1945-ben a reak­ciós propaganda hatására még nem mert földet kérni és igényeivel csak később je­lentkezett.^0 ' A kimaradtak a kommunisták vezetésével, a földigénylő bizottságok­ba tömörülve, maguk keresték meg a megoldást azzal,hogy kiosztották azokat az ur i­birtokokat, amelye ket az Országos vagy a megyei Földhivatal tulajdonosaikn ak meg­hagyott, igénybevették a 100, néha az 50 holdon felüli parasztbirtokokat is vagy legalább bérlet és házhely juttatásával könnyítettek a kimaradtak helyzetén. For-

Next

/
Oldalképek
Tartalom