Rendezés

XXIV. Az államigazgatás területi szervei - Horváth Zoltán: A Sopron Városi Begyűjtési Hivatal iratanyagának rendezése. • 1957. [LH 1957/1–2. 50–71. p.]

4956-ban a megyei előírásnak megfelelően csak 43 témakörrel találkozunk: I. Tervfolbontási segédeszközök; II. Torvíelbontási adatok ; IIL Tervek ; IV. Jelentések; V. Cséplés és őszi kapások betakarítása; VL Hátralók kimutatás; VII. Vágási engedélyek; VIII, Kiértékelések - Verseny - VB -, Vállalati ügyek; K. Körrendeletek - Tájékoztató - Tükör 4956.; X. Elintézett ügyek; XII. Szerződéses és szabad értékesítés ; XIII. Vegyes. Megkülönböztetett bánásmódban részesült a «titkos» és tszigoruan titkos* rendelkezés. Mindkettőt külön-külön iktatták és gyűjtötték. A tszigoruan titkost ügyirat iktatószáma mindenesetben két, a tTitkos* ügyirat száma egy nullával kezdődött. A begyűjtési hivatal ügyintézésében első teendőként szerepelt az egyes termelő beadási kötelezettségének megállapítása. Az egyes termelő beadási kötelezettségének mértókét az általa használt földterület (művelési ágak szerint) és a kataszteri tiszta jövedelem határozta meg. A beszól gáltatás mértékét buzakilogramban fejezték ki. A búzán kívül beadott terményekre átszámítási kulcsot használtak, ami azt jelentette, hogy 400 kg búza helyett a beadásra alkalmas cikkekből mennyit kell beadni. (Buzakilogramban fejezték ki az állat és termény beadását, súlyban a kulák sertés beszolgáltatását, a bort malligand-fok szerint) A beszolgáltatás mértékének megállapításánál szükség volt tehát az egyes termelő íent emiitett adatainak ismeretére, csak azután történhetett meg a kirovás. Az adatok alapjául a katasztori birtokivek és földadó kivetési lajstrom szolgált Ezek azonban nem árulták el azt, hogy tónylege sen kinek a használatában van a föld. Ezért minden termelőről adatfelvételi lapot állítottak ki az emiitett nyilvántartások alapján és a föld tulajdonosát megkérdezték annak tényleges használatáról. Az adatfelvételi lap felső jobb sarkára azután piros ceruzával feltüntették a termelő összterületét Az összterület kiszámításánál a rét négy- a szőlő ötszörös nagyságként szerepelt Ez a felszorzás a termelő birtokkategóriába történő besorolását célozta. A begyűjtési hivatal az egyes termelőkre vonatkozó nyilvántartásokat termelőszektoronként és ezen belül birtokcsoportonként őrizte. Termelőszektorok: 4. egyéni dolgozó paraszt 2. termelőszövetkezetek (itt külön csoportosítva a «Dózsa», «Haladási, tKossuth* és «Uj £let» tsz-ek„), 3. állami gazdaságok, 4, kulákok, 5, Országos Földalap (OFA). A birtokcsoportok a következők: 4. 0-400 Qöl; 2. 400-8000 Qöl 3, 800-4600 Qöl, 4, 4-3kii, 5. 3-5 kh. 6. 5-8 kh. 7. 8-10 kh. 8. 40-15 kh, 9. 45-20 kh, 40. 20-25 kh, 44. kulák. 42. OFAP, 43, Tsz-ek. 44. állami gazdaság. Az adatfelvételi lapokat is e felsorolásnak megfelelően csoportosították és százötvenes csomókban helyezték el. (Az 4953/54. évi adatfelvételi lapokon az 4952/53. évi nyt számokat is feltüntették.) Minthogy a beadási kötelezettséget a lakhely szerint illetékes begyűjtési hivatal állapította meg, a soproni begyűjtési hivatal a rendelkezésnek megfelelően a más községekben, városokban lakók földjeit tudakozólapokon átjelentette. A tudakozólap megérkeztét az illető község válaszlapon igazolta. Mind az érkező, mind az elküldött tudakozólapokról kimutatást vezettek. A kimutatások elkészítéséhez szükséges nyomtatványokat a Begyűjtési Miniszter adta ki. Az 4 számú a községből elküldött, a 2. számú a községbe érkezett tudakozólapok nyilvántartására szolgált Külön tartották nyilván a járás területén belüli, a járás területén kívüli, de a megye területén belüli ós külön a megye területén kívüli tudakozólapokat Az adatok beszerzése után a gazdalajstrom összeállítására került a sor, A gazdalajstrom (gi) két részből állott (4954-4954. I. és II. rósz, 4954-4956. la. és Ib. rész.) Az 4954-4954. évi gl. I. részének legfontosabb adatai : sorszám, adatfelvételi lap száma, terület művelési ágak sze rinti megosztásban és kataszteri tiszta jövedelem. A termelök földjének összterületét és kataszteri tiszta jövedelmét külön-külön és együttesen is összegezték. A gl. II. részébe jegyezték be a beadás alá eső tényleges területet, a felszorzott területet, kataszteri tiszta jövedelmet a beadás alapjául szolgáló kataszteri tiszta jövedelmet, szorzókulcsot, termény- és állatbeadási kötelezettséget bur gonya. baromfi, tojás, bor és sertés beadási előírást, kivetést A gl. II. részében tehát csak a beszolgáltatás alá eső termelő és terület körült feljegyzésre. (Erdő és nádas után pl, beadási kötelezettség nem volt) A gl. II. részében ezenkívül a termelőket szektoronként és birtokcsoporton ként tartották nyilván, minden egyes gazdálkodó terhét mérséklések nélkül bejegyezve. A gl., II. részének elkészülte után,, azt a begyűjtési hivatal közszemlére tette ki, A termelő az adatok hibás összeállítása esetén felszólalással élhetett, de az eltéréseket okmányokkal kellett igazolnia. 55