Rendezés

XXIV. Az államigazgatás területi szervei - Horváth Zoltán: A Sopron Városi Begyűjtési Hivatal iratanyagának rendezése. • 1957. [LH 1957/1–2. 50–71. p.]

A helyi tanács végrehajtóbizottságának feladata működése területén a törvényesség biztosítása , hátralékok behajtásának elrendelése . ;•, a begyűjtési szervek munkájának helyi irányítása, a begyűjtési Jogszabályok végrehajtásának és azok betartásának elősegítése, valamint ellenőrzése ,.-. , a begyűjtési tervek megtárgyalása. A vb. elnöke is felelős a begyűjtési tervek teljesítéséért A begyűjtés helyi kérdéseiben a fennálló Jogszabályok keretén belül határozatot hozhat amelynek végrehajtása a begyűjtési szervekre kötelező. A begyűjtést érintő kérdések tárgyalására meg kell hivni a vezetőt, a megbízottat Ugyancsak a vb a hivatal vezetőjét a begyűjtési megbízottat jogosult beszámoltatni, valamint a begyűjtés munkáját ellenőriznie Viszont a begyűjtési szervek is javasolhatják, hogy a íontosabb kérdéseket tűzze napirendre a vb és azokban hozzon határozatot. Amenyínyiben a vb a kérésének nem tesz eléget vagy a határozattal nem ért egyet, a felettes begyűjtési szervekhez köteles fordulni. C) A felvásárlást és értékesítést végrehajtó szervek tört

énetének rövid áttekin

tése ""(•1945^19567 A termelőktől begyűjtött mezőgazdasági terményt és tegméket a fogyasztókhoz a kereskedelmi hálózat továbbította. A háború után a városokban előállott mezőgazdasági áruhiány leküzdése gyors intézkedést követelt Az ideiglenes Nemzeti Kormány legsürgősebb teendői közé tartozott a beszolgáltatásra kerülő termények felvásárló és azok forgalmát irányító szervezetének létrehozása. A közvetlen felvásárlás megteremtése érdekében a kormány felhatalmazza a községi elöljáróságot hogy a szakképzettséggel, tőkével, és raktárral „rendelkező kereskedőket a beszolgáltatandó termények átvételére jogosító igazolvánnyal lássa et A Jogosított kereskedőnek kiadott igazolványon fel kellett tüntetni a kiállító hatóság nevét. az igazolvány sorszámát, a kereskedő nevét (cégét), telephelyét és az iparigazolvány számát továbbá azt, h >gy a kereskedő milyen terményeknek milyen területen történő vásárlására jogosult Igazolványt vagy gabonafélék, vagy hüvelyesek, vagy burgonya vásárlására lehetett kiállítani, A községi elöljáróság a kiadott igazolványokról köteles volt jelentést tenni a felettes hatósághoz A Közellátási Kormánybiztoshoz érkezett jelentések alapján a Közellátási Felügyelőség a terménykereskedőkről együttesen* a burgonyakereskedőkről kétpéldány* ban jegyzéket készített A jegyzék egy példányát az illetékes Áruforgalmi Hivatal utján a Közellátásügyi Miniszterhez terjesztette fet Tehát a íelvásárló hálózat középső szervei a különböző Áruforgalmi Hivatalok voltak: a Termény és Burgonya, továbbá a Hus és Zsiradék Áruforgalmi Hivatal. Az Áruforgalmi Hivatalok közhatósági joggal rendelkeztek és közvetlenül a Közellátásügyi Miniszter ellenőrzése alatt állottak- A Hivatal szervezetét és működését a Közellátásügyi Miniszter állapította meg és vezetőjét is ő nevezte kt A Termény és Burgonya Áruforgalmi Hiva al szerepkörét a terményforgalom miniszteri biztosa veszi át (1946. június 30) A későbbi rendelkezésekből működése és hatásköre teljesen elénk tárut Az Áruforgalmi Hivatalokhoz hasonlóan a gyüjtőkereskedők működését, a termények megvásárlását és leihasználását továbbá a megvásárolt készletek nyilvántartását és forgalmát irányította és ellenőrizte,, <r Közölte a Közellátásügyi Miniszter által a Kereskedelmi és Szövetkezetügyi Miniszterrel egyetértve megbízott gyüjtőkereskedő nevét telephelyét, a Közellátási Kormánybiztossal A Közellátási Kormánybiztos a továbbiakban gondoskodott arról, hogy azt a helyi elöljáróság kifüggessze Az állami beszolgáltatási terményeket és a termékeket bizományi alapon felvásárló magánkereskedők mellett egyre nagyobb szerephez jutnak a földmüvesszövetkezetek. Ezt elősegítette a későbbi íelsőbb szerv, a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ létrehozása is. A Központ létesítése a szövetkezeteket volt hivatva erősíteni és egyben a magánkereskedelem kiszorítását a felvásárlás területérőt Ugyancsak e célt szolgálta a később helyébe lépő Magyar Országos Szövetkezeti Központ is. (1947) A MOSZK valójában egy hatalmas mammut'Vállalat volt és ennél fogva nehezen lehetett irányítani, a gyorsütemű ielvásárlásra alkalmatlannak bizonyult A fejlődés abba az irányba hajadt hogy az állami lelvásárlást szakosították. így alakulnak meg a különböző Nemzeti Vállalatok. Ez időre a magánkereskedők a felvásárlásból telj sen kiszorulnak, Kiszorulásukat nagy ban elősegítette az, hogy engedélyt rövid időre és minden szempontból alkalmas kereskedőnek adtak ki, 53