Rendezés

XXIII. Tanácsok - Ujlaky Zoltán: A megyei tanácsi iratanyag rendezésének tapasztalatai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. • 1984. [LSZ 1984/1–3. 131-141. p.]

Az 1960-as évek elején időszerűvé vált, hogy a levéltárak átvegyék a tanácsi szervek legkorábbi iratait. Az egységes levéltári struktúrát biztosító, 1962. évi fondjegyzék szerkesztési alapelvek kiadványa a vb. osztályait fondképzőnek minősítette azzal, hogy az osztályok kettős alárendeltsége következtében önállóbbak és nagyobb hatáskörrel rendelkeztek a régi megyei, vagy városi ügyosztályok-4 nal. A címjegyzékben a vb. titkárságát is önálló fondként tüntették fel az osztályokkal együtt. A hivatalos álláspont mellett további kísérletek történtek a tanácsi fondkepzők problémájának elméleti tisztázására. Dr. Komoróc György levéltárigazgató 1963-ban megjelent tanulmányában leszögezte azt az elvet, hogy a tanácsi igazgatás életében két nagyobb szakaszt kell megkülönböztetni: 1950-1954 és 1955-től folyamatosan, a második tanácstörvény alapján működő szervek időszakát. Az 1954: X. törvény ismét szabályozta a tanácsok szervezetét. A két időszak ban az osztályok hatásköre eltérő volt. A 16Ü/1950. M. T. sz. rendelet után több jogszabály változtatott a hatáskörökön, majd az 1954: X. törvény, s az ezt végrehajtó 8/1955 /II. 13./ M. T. sz. rendelet irt elő nagyobb jelentőségű módosításokat. Kiegészítette ezeket a 2061/1960. /IX. 4./ Korm. sz. határozat, amely a tanácsok hatósági jogkörét és a tanácsi szervek jogviszonyát szabályozta. A szerző megállapította, hogy az első tanácstörvény, az 1950: I. törvény szerint a szakigazgatási szervek jogállása nem tekinthető olyan értelemben önállónak, mint az 1954: X. törvény alapján, miután hatósági jogkört nyertek. 1950-1954-ig az osztályok a végre hajtó bizottság hivatali szervezetébe tartoztak. A 8/1955. M. T. sz rendelet előírta, hogy a megyében 13 osztály szervezhető. Ezeknek önálló működése egyúttal önálló fondképző szerveket jelentett levéltári szempontból. Az 1960-as években bekövetkezett szervezeti 132