Rendezés
XXIII. Tanácsok - Fondok és állagok kialakítása a tanácsi iratanyagban: a Levéltári Szekció békéscsabai regionális tanácskozása. Összeáll. Jároli József. • 1982. [LSZ 1982/2–3. 241-277. p.]
ÖSSZEGZÉS A vita során kialakult álláspontok: 1. A referátummal egyetértve, az egész tanácsot (testületi szerveket, a tisztségviselők és a szakosztályok működése során keletkezett iratokat) egy szerves fondnak kellene tekinteni. Sashegyi Oszkár nemzetközi példák alapján javasolta, hogy az iratanyagban megállapítható különféle provenienciák kibontása lenne az alapvető, amelynek végrehajtása nem igényelné a fondszintet. Az egy tanács egy fond szemlélet alapján egy város vagy község, vagy ennél magasabb szintű tanács iratanyaga egy szerves fondot képez és azon belül a különféle testületek, szakosztályok iratai a fondnál alacsonyabb szintű levéltári egységek lennének. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a megyei tanács szakigazgatási szerveit kell önálló fondoknak tekinteni, míg a városi tanácsoknál állagnak, a községi tanácsoknál sorozatnak ezeket. Ez utóbbi vélemény a tanácsi szintek között kísérel meg differenciálást, azáltal, hogy csak a megyei tanácsok szakosztályát kívánja önálló fondként kezelni, míg az ennél alacsonyabb szintek szakigazgatási egységeit a fondnál alacsonyabb szintű levéltári egységnek tekinti. Az egy fond egy tanács elvet csak a megyei tanácsnál alacsonyabb szintű tanácsok esetében kívánja alkalmazni. Az egy tanács egy fond szemlélet a tanácsi iratok túltagolásának problémáján kíván segíteni, amit az önálló fondként szereplő szakosztályok hatás- és ügyköreinek változásai, a kezelési rendszer változásainak követése okoz. * 2. A fondjegyzék szerkesztési utasítás alapján a referátumban javasolt fenti változtatást nem tartja kivihetőnek, továbbra is a fond-osztály tagolás alapján állva, kisebb módosításokkal. A tanácskozás résztvevőinek megoszlott tehát a véleménye abban, hogy célszerű-e eltérni az 1962-ben kiadott fondjegyzék szerkesztési utasítás alapelveitől, ha igen, milyen irányban. Abban azonban valamennyien egyetértettek, hogy rövidtávú előnyökért nem lenne célszerű az iratanyag irattári rendszerét bármi mással felcserélni. A hozzászólók kitértek arra is, hogy T. E. az egyes osztályok iratanyagát felbontó és valamennyi osztály irataiból évenként képzett, időrendi alapon álló sorozatokat kialakító rendezési szisztémája nem járható út, mert az egyes osztályok kereteit megbontja, áttekinthetetlenné teszi a teljes anyagot, ellenkezik a proveniencia elvével. A tanácskozás múlhatatlanul szükségesnek ítélte meg, hogy a levéltárak rendszeres hivataltörténeti kutatómunkát kezdjenek a tanácsi fondképzők működésére, szervezeti felépítésének változásaira, a hatáskörök módosítására vonatkozóan. A kutatómunka eredményeként a levéltárakban adatbázis kialakítása lenne szükséges, amely nagyban megkönnyítené a rendezőmunkát. Tovább kellene folytatni azokat az ágazati vizsgálatokat, amelyek a korábbi években a különböző szintű tanácsok 1950-1956 közötti tevékenységére vonatkozóan készültek. 276
