Rendezés

XXIII. Tanácsok - Fondok és állagok kialakítása a tanácsi iratanyagban: a Levéltári Szekció békéscsabai regionális tanácskozása. Összeáll. Jároli József. • 1982. [LSZ 1982/2–3. 241-277. p.]

Gyarmathy Zsigmond Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár T, E. referátumával egyetértve javasolhatók a következők: Szükséges lenne az Országgyűlési Könyvtárban, ahol archiválni kellett a tanácsok ügyrendjére, szervezetére és működésére, a várospolitikára vonatkozó kiadványokat, elkészíteni az ügy köri hatásköri listákat tartalmazó kézikönyvek bibliográfiáját. A tanácsok, így a városi tanácsok is, összfeladataik megoldására összlétszámkeretet kaptak és az már a végrehajtó bizottság dolga volt, hogy hogyan alakította ki — osztály, csoport, önálló főelőadó - szervezetét, és bizonyos hatásköröket hová csoportosított. Előbbiek miatt a levéltárosok a feldolgozó munka során a végrehajtó bizottságok jegyzőkönyveiben, az ehhez kapcsolódó titkársági előterjesztést előkészítő iratokban találják meg a működési szabályzatok, hatáskörök jóváhagyását, illetve módosítását tartalmazó határozatokat. A tanácsi iratok nemcsak a szervezeti változásoknak megfelelően tagolódnak, hanem úgy is, hogy adott történeti időszakban milyen fő feladat megoldása hárult az államra, ezen belül a hatalmi és végrehajtó szervére. Pl. 1959—1962 között osztályoktól és mindentől függetlenül mindenkinek dolga volt a termelőszövetkezeti szervezéssel és a tsz-ek megszilárdításával kapcsolatban jelentkező feladatok ellátása. A szentesi rendezési sémában nem látszik a helye a történeti szempontból csaknem legértékesebb iratokénak, az elnöki (helyettesi), titkári, egyszóval a tisztségviselők irataiénak, pedig ott dőltek el a dolgok sokszor sokkal inkább, mint a tanács ülésén. A fondszisztéma kialakítására a levéltárakban elsősorban azért volt szükség, hogy legáltalánosabban kerüljenek nyilvántartásba a levéltárakba bekerült iratok. A levéltári igazgatási és tudományos kutatói igények kielégítése szempontjából azonban ennél mélyebb szintek feltárására is szükség van. Az állandó bizottságok nem osztályhoz kötött szintek, hanem a tanácshoz, de az osztályok hivatalnoki kötelessége volt ellátni az áb-ok ügyvitelét, végrehajtani döntéseit, egyszóval a szocialista demokrácia kibontakozásának kezdetén, az állam ügyeiben való részvételre tanítás idején sokszor el is kellett végezni magát a munkát is. Hogy ez a valóságban sokáig nem sikerült, csak formális elem volt az a tény, ennek ellenére az iratkezelés miatt nem lehet szintjét leszállítani, osztályhoz kötni, vagy azzal egyenrangúnak felfogva közös állagba sorolni. Felesleges különkezelt iratokból új állagot képezni, amikor az ide kigyűjtött iratok besorolhatók a megfelelő szakosztály irataihoz (tervrajzok - építési osztály, vagy tervosztály, adófőkönyvek - pénzügyi osztály stb.). 269