Rendezés

XXIII. Tanácsok - Fondok és állagok kialakítása a tanácsi iratanyagban: a Levéltári Szekció békéscsabai regionális tanácskozása. Összeáll. Jároli József. • 1982. [LSZ 1982/2–3. 241-277. p.]

Erre a problémára Schneider Miklós már 1973-ban felhívta a figyelmet a Levéltári Szemlében. A Nógrád megyei tapasztalatok alapján megállapította, hogy: „Az eddigi gyakorlat egyértelműen amellett szól, hogy a megyei tanács osztályainak iratai önálló fondként kezelendők. Mindez már nem áll teljes mértékben a járási (és városi —TE—) tanácsok esetére, ahol jogosan merül fel az egyes szakigazgatási szervek, osztályok, csoportok önálló fondképzőként való kezelésének kérdése."

2 Ezzel a problémával több mint tíz évvel ezelőtt már Komoróczy György is foglalkozott a Levéltári Szemlében.

3 Az egyes osztályok iratainak önálló fondként való kezeléseképpen a gyakori hatásköri változások miatt, nehezíti az anyagban való gyors és pontos tájékozódást. A probléma érzékeltetésére két, véleményünk szerint jellemző példa: 1950-56 között a városi lakáskiutalások előfordulhatnak az igazgatási, a kommunális, az építés- és közlekedési osztály irataiban. Ugyanebben az időszakban az ingatlanforgalommal kapcsolatos ügyeket (adás-vételi szerződések) két-három osztály is intézte. A hatásköri változások gyakran évközben történtek, az átszervezés után az évi iratokat az új osztály részére nem minden esetben adták át. A tanácsok fennállásának csak az első hat évében többszörös szervezeti változáson ment át a járási, városi szakigazgatási, 1957 után az átszervezések tovább folytatódtak és zajlanak napjainkban is. Aki rendezett tanácsi anyagot, tudja, milyen iszonyú szövevényt jelent az ipari, kereskedelmi, építési, közlekedési, községgazdálkodási, vagy éppen az oktatási, népművelési, egészségügyi, szociálpolitikai szakigazgatás összefonódása, szétválása, alá- és fölérendelése. Tényként kell elfogadnunk, hogy a gyakori szervezeti változás a tanácsi apparátusban törvényszerű és nagyon lényeges jelenség. A fejlődő, szocialista társadalmi, államhatalmi rendnek ugyanis csak egy — Komoróczy György szavait idézve: időnként változó politikai és igazgatási szervezet felel meg, amely azonban a lényeges pontokban csak továbbfejlődés, nem eltérés". A helyi tanácsok iratai e változásokkal módosulnak, tükrözik a szervezet struktúráját, ezt a levéltárosoknak figyelmen kívül hagyni nem lehet.

4 A levéltárakban folyó feldolgozó munkát nagy mértékben segítené, ha rendelkezésre állna a tanácsi apparátus egységes, a változásokat végig kísérő szervezeti és hatásköri leírása. Ma ugyanis a rendezések előkészítésekor valamennyi, a tanácsok szervezetére vonatkozó rendeletet meg kell néznünk. Nehezíti a helyzetet, hogy nagyon sok fontos rendelet csak sokszorosítva, (pl. stencilezve) vagy az ágazati közlönyökben jelent meg, ezek pedig általában hiányoznak a levéltárakból.

5 A tanácsi anyag rendezéséhez és esetleges levéltári selejtezéséhez kívánt segítséget nyújtani a Levéltári Igazgatóság, amikor az 1960-as évek végén megbízást adott a tanácsi igazgatás 1950—1956 közötti funkcióinak és az azokat tükröző iratoknak ágazatonkénti vizsgálatára. A tapasztalatokat a Levéltári Szemle 1971., 1972. és 1973. évi számaiban közzétették. E munkálatok eredményeként ma már viszonylag pontosan ismerjük a titkárságok, az igazgatási, kereskedelmi, mezőgazdasági, egészségügyi, művelődési, közlekedési, tervgazdálkodási és kommunális ágazatok hatáskörét. Sajnos a vizsgálat csak a megyei tanácsok és ezen belül sem minden ágazat anyagára terjedt ki, ennek ellenére nagyon sok hasznos megállapítást tartalmaz a járások, városok és községek anyagának rendezéséhez, támpontot nyújt az ún. tükröződő iratok kiszűréséhez, selejtezéséhez. 243