Rendezés

XXIII. Tanácsok - Fondok és állagok kialakítása a tanácsi iratanyagban: a Levéltári Szekció békéscsabai regionális tanácskozása. Összeáll. Jároli József. • 1982. [LSZ 1982/2–3. 241-277. p.]

és a megye maga) őrzi, míg 1950-től csak két járás, (ezek közül is az egyik 1956-ban megszűnt) a hozzájuk tartozó községek és két város tanácsának az iratait kezeljük. Feltételezem, hogy azokban a levéltárakban, ahol a megyei, megyei jogú városi és a miénknél több járási, városi és községi anyag van, a tanácsi iratok mennyisége még nagyobb arányú. A megfelelő rend kialakítása annál is inkább sürgető, mert olyan anyagról van szó, amely nem mindig rendezetten került be a levéltárakba, amelynek korabeli segédlete, különösen az 1950—1960-ig terjedő időszakban, inkább nehezíti mint segíti a gyors és pontos tájékozódást. Végül a további begyűjtést sem lehet megfelelően előkészíteni addig, amíg a már levéltárban lévő iratokat nem rendezzük, hiszen az átadandó iratok rendjét úgy célszerű még az irattárban megállapítani, hogy az átadáskor az anyag elhelyezése automatikusan biztosítható legyen. Erre azért van szükség, mert a hivatalok, ügyfelek, kutatók kéréseit az átvétel pillanatától ki kell elégítenie a levéltárnak. Mindezek alapján szükségesnek tartottuk a saját tapasztalatainkat más levéltárak gyakorlatával összevetni és kollektív bölcsességgel egy új, a gyakorlati igényeknek és az elméleti szempontoknak a jelenleginél jobban megfelelő megoldást keresni. A helyi tanácsi anyag jelentősége A felszabadulás utáni magyar közigazgatás jelentős eseménye volt 1950-ben az első tanácstörvény életbe léptetése. A helyi tanácsok létrehozásával gyökeresen megváltozott az állam szervezete, lényegében befejeződött a régi államapparátus lebontása, megszűntek a felszabadulás után létrehozott demokratikus önkormányzati szakigazgatási szervek is. A tanácsok a szocialista államszervezet részeiként a népi hatalom és államigazgatás feladatainak helyi megvalósítói. A tanács vezeti a helyi társadalmi, gazdasági, kulturális tevékenységet, közreműködik az országos jelentőségű feladatok megoldásában. Hatósága kiterjed a területén lévő minden szervre, személyre, tárgyra.

1 Mindezekből következik, hogy a tanács és az általa irányított hivatali apparátus a történeti fejlődés minden lényeges mozzanatát tükröző egységes intézmény, amelynek iratai a legfontosabb, legalapvetőbb dokumentumai egy-egy helység gazdasági, társadalmi, kulturális stb. viszonyainak. Az elmondottak alapján is nyilvánvaló, hogy a helyi tanácsok anyaga tartalmilag rendkívül sokszínű, az iratok forrásértéke igen nagy, az anyag rendezése a megyei levéltárak egyik legfontosabb időszerű feladata. A tanácsi anyag levéltári kezelésének gyakorlata A tanácsi iratok levéltárba adása az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején kezdődött, ekkor került a levéltárakba a megyei, járási és városi tanácsok 1950-1956 közötti anyaga. Az iratok átvételét követően rövidesen megtörtént azok levéltári feldolgozása, rendezése is. A fondszerkesztési alapelvek alapján a megyei, járási és városi tanácsok iratait osztályonként önálló fondokba sorolták, a községi tanácsok anyagából községenként egy-egy fondot alkottak. A gyakorlatban — különösen az újabb iratátadások után -kiderült, hogy az egyes osztályok önálló fondként való felfogása a hatáskörök, a szervezeti felépítés gyakori változása miatt tarthatatlan, különösen a járások és városok esetében. 242