Rendezés
XXIII. Tanácsok - A tanácsokról. (III. tanácstörvény) • 1971.02.19 [1971:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1971. 3-25. p.]
rat érvényesítésében betöltött központi szerepéből következően a javaslat megválasztásukat és visszahívásukat a Minisztertanács utólagos jóváhagyásához köti. 3. A javaslat 53. §-a részletezi azt a sokoldalú feladatkört, melyet a tanácselnök ellát. A javaslat a tanácselnököt ruházza fel a tanács és a végrehajtó bizottság képviseletének jogával. E jogosítvány magában foglalja a tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak, mint jogi személynek a képviseletét, továbbá az említett testületeknek a napi munka során, valamint az ünnepélyes alkalmakkor történő képviseletét egyaránt. 4. Az egyes tisztségviselők saját feladatkörének és hatáskörének meghatározása során, a tanácselnök-helyettes tekintetében a javaslat nem veszi át azt a kialakult gyakorlatot, hogy a tanácselnök és a tanácselnök-helyettes megosztva gyakorolja az egyes ágazatok felügyeletét. A szakigazgatási szervek önállóságának növekedése és a vezetés egységének biztosítása ezt általában már nem indokolja. Ezért — a helyi adottságok, figyelembevétele érdekében — a jövőben a tanácselnök-helyettes feladatait magának a tanácsnak kell szervezeti és működési szabályzatában meghatároznia. A javaslat e körben csak alapkérdéseket szabályoz. Ezek között elsődleges, hogy a tanácselnök-helyettes, tisztségének jellegéből következően helyettesítő feladatkört lát el, amely — a tanácselnök távolléte esetén •— általános helyettesítéssé alakul. Iránymutató rendelkezés a tanácselnök-helyettes saját feladatainak megállapításához, hogy azok elsődlegesen a tanácsszervek irányításával, működésével, a területi elv érvényesítésével, s az ágazati feladatok összehangolásával álljanak összefüggésben. A javaslat valamennyi tanácsszinten lehetővé teszi a tanácselnök-helyettesi tisztség társadalmi megbízatásban való betöltését. A feladatok mennyiségéből adódóan mégis elsősorban a helyi tanácsoknál célszerű e rendelkezés alkalmazása (54. §). 5. A javaslat 55. §-a a végrehajtó bizottság titkárának feladatait határozza meg, az ellátásukhoz szükséges jogosítványokat, intézkedési, illetőleg intézkedéskezdeményezési jogát jogszabálysértés esetén. A végrehajtó bizottság titkára iránti megváltó- i zott követelmények már korábban szükségessé tették olyan rendelkezés kiadását, mely szerint a titkár többé nem választott, hanem a tanács által kinevezett tisztségviselő. A végrehajtó bizottság titkára tanácstag is lehet. A titkár tisztségénél fogva tagja a végrehajtó bizottságnak, segíti a tanácselnököt a végrehajtó bizottság munkájának és az apparátus tevékenységének irányításában. Fő feladata azonban a tanácsi szervezetben a szocialista törvényesség megtartása és a hatósági tevékenység eredményességének elősegítése. A javaslat e megoldása, a végrehajtó bizottság titkárának megváltozott jogkörére figyelemmel szükségessé teszi az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 65. § (2) bekezdésének megfelelő módosítását. A fővárosi, a megyei, illetőleg a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága titkárának hatáskörébe utalja a tervezet a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság elengedésével kapcsolatos hatáskört is. A szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság elengedésével kapcsolatos hatáskört a javaslat gyűjtőfogalomként használja. VIII. fejezet A tanács bizottságai (56—61. §) 1. A tanácsok és a lakosság kapcsolataiban, a tanácsok tevékenysége elősegítésében és szakszerűségének növelésében jelentős szerepel töltenek be a tanács bizottságai. A javaslat a tanács bizottságaira vonatkozó hatályos rendelkezésekhez, úgyszintén a korábbi évek gyakorlatához képest — az egyszerűsítések tapasztalatait felhasználva — számos új vonást tartalmaz. A bizottságok számát, szervezetét, összetételét illetően mellőzi a szükségtelen megkötéseket, törekszik a párhuzamosságok kiküszöbölésére, és e tekintetben szélesebb jogkört biztosít maguknak a bizottságokat létrehozó tanácsoknak. Kitűnik ez elsősorban abból, hogy bizottságok létrehozatalára vonatkozó kötelezettség csak kivételként állapítható meg, magas szintű jogszabályban. Egyértelműbben határozza meg a javaslat a bizottságoknak más tanácsi és nem tanácsi szervekhez fűződő kapcsolatát, tevékenységük jellegét, és fő feladataikat. A szabályozás célja, hogy a bizottságok számának csökkentése mellett a formális elemek kiiktatásával fokozza tevékenységük hatékonyságát, érvényre juttassa a szocialista demokratizmust, segítse elő a tanácsi munka ellenőrzésének és szakszerűségének növekedését. A tanács bizottságainak a tanács és a lakosság közötti kapcsolat szélesítésében elfoglalt kulcshelyzete a javaslat alábbi három rendelkezéséből tűnik ki a legszemléletesebben: a) a tanács bizottsága szervezi a lakosság közreműködését a tanácsi feladatok végrehajtására; b) a tanácsi feladatok megoldásához szükséges szakértelem biztosítása érdekében nem tanácstag is a tanács bizottságának a tanácstagokkal egyenrangú tagjává választható; c) a tanács bizottsága feladatainak eredményesebb ellátása érdekében munkájába bevonhat olyanokat is, akik egyébként a tanácsnak, a bizottságnak nem tagjai. 2. A javaslat 56. § (1) bekezdéséből megállapíthatóan a tanács maga dönti el, hogy feladatainak eredményesebb ellátása érdekében, a helyi sajátosságokat figyelembe véve, milyen állandó, illetőleg ideiglenes bizottságok létrehozatalát látja szükségesnek. Kivételképpen írja elő a javaslat két bizott-