Rendezés

XXIII. Tanácsok - A községi tanács ülésének előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről. • 1954.11.28 [17/1954. NET sz. határozat = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1954. 198-201. p.]

a járási és a járási jogú városi tanács végrehajtó­bizottsága a megyei tanács végrehajtóbizottságá­hoz, a fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó­bizottsága a fővárosi (.városi) tanács végrehajtó­bizottságához. A tanácsülés határozatairól a tanácsülés napjától számított 5 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot köte­les küldeni: a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi ta­nács végrehajtóbizottsága a tanácsülésen hozott határozatokban érintett szakminisztériumoknak. . a járási és a járási jogú városi tanács végrehajtó­bizottsága a megyei tanács végrehajtóbizottsága megfelelő szakigazgatási szerveinek, a fővárosi (városi) kerületi tanács végrehajtóbizott­sága a fővárosi (városi) tanács végrehajtóbizott­sága megfelelő szakigazgatási szerveinek*. IV. A határozatok végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése. 41. A tanácstagok a tanácsülés után a tanácsnak azokat a határozatait, amelyek a dolgozókat érin­tik, választóikkal ismertetik. Ennek elősegítése érde­kében a végrehajtóbizottság az ismertetésre kerülő határozatokat köteles a tanácsülés után 5 napon belül írásban megküldeni minden- tanácstagnak. Az ismer­tetés történhet a választókkal való személyes beszél­getés, tanácstagi beszámolók útján, állandó bizottsági munka közben, az aktívák révén és a tömegkapcsola­tok egyéb formáinak felhasználásával. 42. A végrehajtóbizottság köteles gondoskodni ar­ról, hogy a lakosság a tanács határozatairól — a fő­városi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok há-. tározátai esetében főként az alsóbb végrehajtóbizott­ságok útján — tudomást szerezzen. 43. A végrehajtóbizottság a tanács által meghatá­rozott határidőn belül köteles megszervezni és bizto­sítani a tanács által hozott rendeletek és határozatok eredményes végrehajtását. A végrehajtóbizottság köte­les ezekről az intézkedésekről és az intézkedések ered­ményéről a tanács ülésén beszámolni. 44. A tanács az általa hozott rendeletek és hatá­rozatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésével az állandó bizottságokat, illetve esetenként az erre a célra létrehozott ideiglenes bizottságokat bízhatja meg: A tanács kötelezheti az állandó és ideiglenes bi­zottságokat, hogy ellenőrzéseik eredményéről tanács­ülésen számoljanak be. Az Elnöki Tanács 1954. évi 17. számú határozata a községi tanács ülésének előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről. 81 ) A tanácsok tevékenysége a dolgozó tömegeket kép­viselő tanácstagok összességének együttes munkáján alapul. A tanács tevékenységének alapvető szervezeti for­mája a tanácsülés. A társadalmi, gazdasági és kultu­rális élet irányításával járó legfőbb feladatok meg- ; oldásáról a tanács ülésen határoz s ellenőrzi a végre­hajtás módját és eredményét. A tanácstagok a választók akaratát képviselik. Rendszeresen meghallgatják választóik véleményét, ja­vaslatait. A tanácstag, mint a dolgozók küldötte fog­lal állást a tanács munkájával kapcsolatos kérdések­ben. • A tanácsok, mint a dolgozók legszélesebb tömeg­szervezetei a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel együttműködve szerve­zik a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való részvételre. A tanácstagok állandó részvétele a tanács munká­jában, a lakosság rendszeres bevonása az állami fel­adatok ellátásába biztosítja a tanács munkájának ered­ményességét. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a községi ta­nácsülés megfelelő előkészítését, a tanácskozás rend­jét, a tanácsokról szóló 1954. évi X. törvény (a továb­biakban: Tt.) 17. §-a alapján a következő határozattal szabályozza: I. A tanácsülésről általában. 1. A községi tanács szükség szerint, de legalább havonként tart ülést. Indokolt esetben a tanács több­napos ülésszakot tarthat. 2. A tanács ülései általában nyilvánosak, azokon bárki megjelenhet. 3. A végrehajtóbizottság hivatali szervezetének ügy­intéző dolgozói — amennyiben a hivatali szervezetben szakigazgatási csoportok működnek, azok vezetői — kötelesek a tanácsülésen résztvenni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. 4. Ha a tanács az alája nem rendelt szerv mun­káját, beszámolóját, vagy javaslatát tárgyalja, e szerv vezetőjét tanácskozási joggal meg kell hívni a tanács ülésére. A szerv vezetője a tanács ülésén köteles meg­jelenni. [Tt. 15. § (5) bekezdés:] 5. Tanácskozási joggal résztvehetnek a tanács­ülésen: • . a felsőbb államhatalmi szervek tagjai és kikül­döttei; a Minisztertanács tagjai és kiküldöttei; a felettes végrehajtóbizottságok tagjai és kikül­döttei; a'területileg illetékes ügyész és felettesei; azok, akiket a tanács vagy a végrehajtóbizottság tanácskozási joggal meghív. Az ügykörüket érintő napirendi pont megtárgya­lásán a felsoroltakon kívül tanácskozási joggal részt­vehetnek: a minisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek kiküldöttei; a felettes^ szakigazgatási szervek kiküldöttei. A kiküldetést igazolni kell. 6. Rendkívüli esetben a tanács zárt ülést tarthat. A zárt ülés tartásáról a tanács határoz. A zárt ülé­sen a tanácstagokon kívül csak az 5. pontban felso­roltak vehetnek részt. 7. A tanács összehívásáról a végrehajtóbizottság gondoskodik. [Tt. 11. § (2) bekezdés.] A tanács alakuló ülését az előző tanács még működő végrehajtóbizott­sága hívja össze. 8. A tanácsot a végrehajtóbizottság bármikor ösz­szehívhatja. [Tt. 11. § (3) bekezdés.] A községi tanácsot a végrehajtóbizottság köteles összehívni: első esetben a tanács megválasztásától számított 15 napon belüli időpontra; a továbbiakban havonként legalább egyszer; a felsőbb államhatalmi szervek, valamint a fe­lettes végrehajtóbizottságok és a Minisztertanács rendelkezése alapján az általuk meghatározott idő­pontra; a tanácstagok legalább egyharmadának a napiren­di javaslatot is tartalmazó indítványára, annak elő­terjesztésétől számított 8'tnapon belüli időpontra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom