Rendezés

XXIII. Tanácsok - A fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanács üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről. • 1954.11.28 [16/1954. NET sz. határozat = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1954. 195-198. p.]

Az Elnöki Tanács 1954. évi 16. számú határozata a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanács üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről.

80

) A tanácsok tevékenysége a dolgozó tömegeket képviselő tanácstagok összességének együttes munkáján alapul. A tanács tevékenységének alapvető szervezeti formája a tanácsülés. A társadalmi, gazdasági és kulturális élet irányításával járó legfőbb feladatok megoldásáról a tanácsülésen határoz s ellenőrzi a végrehajtás módját és eredményét. A tanácstagok a választók akaratát képviseli K. Rendszeresen meghallgatják választóik véleményét, javaslatait. A tanácstag, mint a dolgozók küldötte foglal állást a tanács munkájával összefüggő különféle kérdésekben. A tanácsok, mint a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel együttműködve szervezik a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való részvételre. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanácsülés megfelelő előkészítését, a tanácskozás rendjét a tanácsokról szóló 1954. évi X. törvény, (a továbbiakban: Tt.) 17. §-a alapján a következő határozattal szabályozza. I. A tanácsülésről általában. 1. A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács szükség szerint, de legalább háromhavonként; a járási, a járási jogú városi, valamint a fővárosi (városi) kerületi tanács szükség szerint, de legalább kéthavonként tart ülést. 2. A tanács többnapos ülésszakot tart, ha a tárgyalásra kerülő feladatok jelentősége és terjedelme azt megkívánja. 3. A tanács ülései általában nyilvánosak, azokon bárki megjelenhet. 4. A végrehajtóbizottság szakigazgatási szerveinek vezetői kötelesek a tanácsülésen résztvenni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. [Tt. 15. § (6) 'bekezdés.] 5. Ha a tanács az alája nem rendelt szerv munkáját, beszámolóját vagy javaslatát tárgyalja, e szerv vezetőjét tanácskozási joggal meg kell hívni a tanács ülésére. A szerv vezetője a tanács ülésén köteles megjelenni. [Tt. 15. § (5) bekezdés.] 6. Tanácskozási joggal résztvehetnek a tanácsülésen: a felsőbb államhatalmi szervek tagjai és kiküldöttei; a Minisztertanács tagjai és kiküldöttei; a felettes végrehajtóbizottságok tagjai és kiküldöttei; a területileg illetékes ügyész és felettesei; azok, akiket a tanács vagy a végrehajtóbizottság tanácskozási joggal meghív. Az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán a felsoroltakon kívül tanácskozási joggal résztvehetnek: a minisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek kiküldöttei; a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei. A kiküldetést igazolni kell. 7. Rendkívüli esetben a tanács zárt ülést tarthat. A zárt ülés tartásáról a tanács határoz. A zárt ülésen a tanácstagokon kívül csak a 6. pontban felsoroltak vehetnek részt. 8. A tanács összehívásáról a végrehajtóbizottság gondoskodik. [Tt. 11. § (2) bekezdés.] A tanács alakuló ülését az előző tanács még működő végrehajtóbizottsága hívja össze. 9. A tanácsot a végrehajtóbizottság bármikor öszszehívhatja. [Tt. 11. § (3) bekezdés.] A tanácsot a végrehajtóbizottság köteles összehívni: első esetben a tanács megválasztásától számított 15 napon belüli időpontra; a továbbiakban az 1. pontban meghatározott időszakonként legalább egyszer; a felsőbb államhatalmi szervek, valamint a felettes végrehajtóbizottságok és a Minisztertanács rendelkezése alapján az általuk meghatározott időpontra; a tanácstagok legalább egyharmadának a napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára, annak előterjesztésétől számított 8 napon belüli időpontra. 10. A tanács ülésén szavazati joguk csak a tanácstagoknak van. [Tt. 15. §. (2) bekezdés.] A tanács határozatait szótöbbséggel hozza. A tanácsülés elnöke a szavazásban mindig résztvesz, szavazategyenlőség esetén azt a javaslatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyre a tanácsülés elnöke szavazott. A tanács nyílt szavazással, kézfelemeléssel határoz. A szavazatokat és ellenszavazatokat össze kell számolni. II. A tanácsülés előkészítése. A tanácsülés napirendi tervezetének és tárgyalási anyagának összeállítása. 11. A tanács ülésének napirendi tervezetét a végrehajtóbizottság: saját kezdeményezése, a tanács előző ülésének határozata, a felsőbb államhatalmi szervek, a felettes végrehajtóbizottságok és a Minisztertanács rendelkezése, a tanács bizottságainak, valamint a tanácstagoknak indítványa, a Hazafias Népfront bizottságának javaslata, a dolgozók tömegszervezeteinek javaslata, a tanács alá rendelt és a tanács alá nem rendelt szervek javaslata, az alsóbbfokú tanácsok és végrehajtóbizottságaik kezdeményezése • alapján állítja össze. 12. A végrehajtóbizottság köteles a napirendi tervezetbe felvenni a tanács előző ülésén meghatározott napirendi pontokat, valamint mindazt, aminek felvételét a felsőbb államhatalmi szervek, a Minisztertanács, a felettes végrehajtóbizottság elrendelték, vagy aminek napirendre tűzését a Hazafias Népfront helyi bizottsága, illetve a tanács bármelyik bizottsága javasolta. 13. A végrehajtóbizottság határoz abban a tekintetben, hogy az egyes tanácstagok, a tanács alá rendelt és a tanács alá nem rendelt szervek, valamint az alsóbb tanácsnak és végrehajtóbizottságának előterjesztését, a tanácsülés napirendi tervezetébe felveszi-e vagy sem. A napirendi tervezetet tárgyaló végrehajtóbizottsági ülésre meg kell hívni a jelen pontban felsoroltak közül mindazokat, akik a tanácsülés napirendjére vo-