Rendezés
XXIII. Tanácsok - A helyi tanácsokról. (I. tanácstörvény) • 1950.05.18 [1950:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1950. I. k. 3-9. p.]
1950. évi 1. törvény A HELYI TANÁCSOKRÓL.1 ) A szocializmus útján haladó Magyar Népköztársaság olyan államszervezetet épít, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködését az államhatalom gyakorlásában és az államigazgatás munkájában, közelebb viszi az ügyintézést a dolgozó tömegekhez *és következetesen érvényesíti a szocialista törvényesség elveit. A Magyar Népköztársaság országgyűlése az Alkotmányban megállapított elveknek megfelelően megvalósítja a demokratikus államszervezet legmagasabbrendű formáját: a tanácsok rendszerét. í. Altalános rendelkezések. 1. §• A helyi tanácsok a dolgozó nép köréből a széleskörű demokrácia alapelvei szerint választott és a demokratikus centralizmus elveinek megfelelően egymás alá és fölé rendelt szervek, amelyek működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, biztosítják a tervszerűséget az állami élet minden vonatkozásában, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, valamint általában az államigazgatás helyi tennivalóit. 2- §(1) A helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában (Alkotmány 32. §). (2) A tanácsok, mint a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, feladataik ellátásában a dolgozók egyéb tömegszervezeteivel szorosan együttműködve, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével mozgósítják a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való fokozottabb részvételre. 3. §. (1) A Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból megyékre, járásokra, városokra és községekre tagozódik,2 ) a nagyobb városok igazgatási kerületekre oszthatók (Alkotmány 29. §). (2) E területi tagozódásnak megfelelően az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács és a városi kerületi tanács (Alkotmány 30. §). (3) Helyi tanácsot kell alakítani minden megyében, minden járásban, minden városban, valamint a minisztertanács által meghatározott városi kerületben3 ) és rendszerint minden olyan községben, amelynek lakossága az ötszáz főt eléri. 4- §• (1) A megyei tanács működési köre kiterjed a megye területéhez tartozó valamennyi járásra, városra és községre. (2) A Magyar Népköztársaság fővárosában: Budapesten szervezett városi tanács a megyei tanáccsal esik egy tekintet alá. 5. §. A járási tanács működési köre kiterjed a járás területén fekvő valamennyi városra és községre. 6. §. A minisztertanács kivételesen egyes nagyobb városokat kivehet a megyei vagy a járási tanács működési köre alól.4 ) Ezeknek a tanácsai a megyei, illetve járási tanácsokkal esnek egy tekintet alá. V. §• A városi tanács működési köre a város területére terjed ki. 8. §. (1) Budapesten kerületenkint városi kerületi tanácsot kell felállítani. (2) Városi kerületi tanácsokat kell szervezni olyan városokban is, amelyek a minisztertanács rendelkezése szerint igazgatási kerületekre oszlanak. (3) A városi kerületi tanács működési köre a' városi igazgatási kerületre terjed ki. 9. §. (1) A községi tanács működési köre a község területére terjed ki.4a ) (2) Az ötszáz főnél kevesebb lakosú több község részére rendszerint közös községi tanácsot kell alakítani. 10. §. (I) Valamennyi helyi tanács legfelsőbb fokon az országgyűlés és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alá van rendelve. ^2) A helyi tanácsok munkájának főfelügyelete és általános irányítása, úgyszintén működésük összhangba hozatala a minisztertanács feladata. (3) A budapesti városi tanács, a megyei tanácsok és a megyei tanácsokkal egy tekintet alá eső városi tanácsok közvetlenül a minisztertanácsnak, a járási tanácsok és a járási tanácsokkal egy tekintet alá eső városi tanácsok közvetlenül a megyei tanácsnak, a városi és a községi tanácsok közvetlenül a járási tanácsnak vannak alárendelve.
