Rendezés
XV. Gyűjtemények, egyéb, adattár - Kamarás István: Fényképanyag a levéltárakban: az Akadémiai Levéltár fényképgyűjteményéről és feldolgozási rendszeréről. • 1968. [LSZ 1968/3. 567-572. p.]
- 568 -A legutóbbi területen még semmiféle gyűjtőköri elhatárolás nem történt. /Elvileg is elég nehéz lenne eldönteni, hogy pl. a felsorolt három intézmény közül melyik gyűjtse a helytörténeti vonatkozású fényképanyagot. Az elhatárolás tulajdonképpen e tekintetben most még nem is lényeges, a fontos, hogy gyűjt sék ezeket a dokumentumokat./ Joggal felmerülhet a kérdés: feladata-e egy levéltárnak a nem kifejezetten az iratokhoz tartozó fényképek gyűjtése, nem lenne-e elegendő ezeket alkalmakként igénybe venni szolgáltatásként a fényképeket készitő vállalkozások üzleti célú gyűjteményéből? Akadémiai viszonylatban például az MTA közgyűléseinek nyilvános üléseiről, vagy az akadémiák közötti nemzetközi együttműködési egyezmények Budapesten vagy külföldön történő aláirásairól készitett fényképek nem kapcsolódnak szükségszerűen ezen események hivatalos iratanyagához, még akkor sem, ha a fényképet az Akadémia rendelte meg. Ugyanakkor nem lehet vitás, hogy a fényképpel illusztrált irat a későbbi kutatás számára "élethübb" forrás. A kérdés eldöntéséhez a következő szempontokat tartjuk helyesnek figyelembe venni: 1. Egy-egy irattal nem csak mellékletei, hanem tőle "térben és időben" teljesen különböző iratok is kapcsolatban állanak, s ez vonatkozik a fénykápanyagra is. A kutatás szempontja "nem ismeri" az iratképző szervek egyes részeinek pontos kapcsolatait, alá- és fölérendeltségi viszonyát. Egy-egy kép, még ha egy-egy eseményt vagy személyt is ábrázol, az esetek túlnyomó többségében általánosabb jellegű információkat hordoz az iratnál, egyszerre több iratnak is lehet "illusztrációja". 2. Egyedileg viszonylag értéktelen dokumentumok, /másolatok/ gyűjteményben értékessé válnak azzal, hogy együtt vannak, térben közel, s gyorsabban előkereshetők. 3. A fényképeket készitő vállalkozások gyűjteményei nem min-den esetben szakszerűek, rendszerezéseik szempontjai erősen különbözhetnek a kutatás szempontjaitól. 4. Bizonyos esetekben iratot is pótolhat a fénykép: a/ elveszett iratok információit, b/ mivel a képállomány mennyisége jóval kisebb az iratokénál, lehetővé válik egyedi feldolgozásuk, s igy a gyorsabban, jobb hatásfokkal előkeresett fényképek alapján bizonyos információkat hamarabb megtudhatunk, mint az iratanyagból. Mindezek alapján ugy véljük, a levéltári anyag fogalma a fényképes dokumentumokra mindenképpen kiterjeszthető.
