Rendezés

XV. Gyűjtemények, térképtár - C. Harrach Erzsébet: A tervek és térképek számítógépes feldolgozásának munkálatai Budapest Főváros Levéltárában. • 1983. [LSZ 1983/1–3. 39-50. p.]

A második világháború pusztításai után, a szükségszerűen megerősödő műemlékvédelem munkásai fordulnak a történeti források feltárásához. A térképeket a múltat kutató, a honismereti munkában résztvevő személyek böngészik. A levéltárak segédletek készítésével megkísérlik enyhíteni a kutatásokkal járó gondokat, helyzeti adottságaik miatt azonban változó eredménnyel.

2 A BFL Terv- és Térképtári Csoport megalapítása után felvetődik a javaslat, hogy a különböző rendezettségi szintű és különböző segédletekkel ellátott forrásokat, közös szintre kell hozni. 1976. májusában a csoport számadásában szerepelt először a terv- és térképtár segédletrendszerének egységesítésére vonatkozó javaslat.

3 A jelentés tartalmazta az un. törzsadatlap első javaslatát.

4 A javaslatot a hivatalvezetés elfogadta. Az előkészítési munka következő fázisáról 1977. júniusában történt tájékoztatás. Ebben már sokakat érintő, ma is élő kérdés vetődött fel, sok tervtáros napi gondja található meg, ezért közlöm a vonatkozó beszámoló jelentést. „Beszámoló a térkép- és tervtári törzsadatlapok előkészítésének munkájáról. A Terv- és Térképtár helyzete 1976. június 4-én került megtárgyalásra. Az osztályvezetői értekezlet elfogadta a térkép- és tervanyag nyilvántartásának módosítását. Ennek lényege, hogy az új nyilvántartás minden egyes terv- és térképlapról (továbbiakban „lapok") egy ún. törzsadatlapot és egy fényképet tartalmaz majd. A tervadatlap rovatai gépi adatfeldolgozást kell hogy lehetővé tegyenek, ugyanakkor a levéltári gyakorlat elemeit is tartalmazzák, hogy az átmeneti időben segédletként is szolgáljanak. A munka megkezdésekor el kellett dönteni, milyen alapadatokra lenne szükség. Ellenőrizni kellett, hogy az egyes lapokon található adatok melyike olyan, ami az egyes állagokon át jellemzően megtalálható, feltüntetésük milyen előnnyel vagy zavarral járhat. Egységesíteni kellett a tervekre és térképekre egyaránt érvényes adatokat. A számos szempont egyesítése úgy történt, hogy több száz adatlapot kitöltöttünk egy eredeti elképzelés szerint. Ebből kiderült, hogy részben az adatok, részben az egyes állagok jellemzői miatt, de nem utolsó sorban a mai tervezési szokások miatt tovább kell finomítani az adatlap rovatait, a rovatok elhelyezését. Az adatlap rovatainak átcsoportosításával mód nyílott arra, hegy a minden lapra érvényes rovatok, a tervekre és térképekre vonatkozó adatok tömb -szerűen elváljanak egymástól. A nemzetközi kiadvány rám eső részének megírásához anyaggyűjtést végeztem a különböző intézményeknél. Lehetőséget kaptam mind a BFL-től, mind az intézményektől, hogy a fővárosra vonatkozó anyag katalógus céduláit lemásoltathassam. így közvetlenül rendelkezésemre áll az OSzK. a Hadtörténeti Levéltár, a BTM térképtárainak katalógusa, kijegyzetelve az OL tervkatalógusa. Ennek közlése azért szükséges, mert ezek ismeretében arra törekedtem, hogy ezen anyagokra is alkalmazható legyen a törzsadatlap. Távlatban ugyanis helyes lenne az összes budapesti anyag egységes betáplálása egy közös adatbankba. Ez nagymértékben segítené a kutatómunkát. A törzsadatlapok kitöltésének egységesítése is megoldandó feladat volt. A mai műszaki terminológia gyakorlata alapján összeállítottuk a rövidítések jelrendszerét. Ez természetesen tovább fog változni, ha számítógépes szakember bevonására is sor kerül. Rögzíteni kívánom azonban, hogy a törzsadatlapok semmi esetre sem tölthetők 14 C

sak számjelrendszerrel, mert akkor segédletként aligha lennének használhatók. 40