Rendezés

XV. Gyűjtemények, térképtár - Bendefy László: Térképek és tervrajzok feltárása az Országos Levéltárban. • 1966. [LK 1966/1. 157-169. p.]

Krónika 165 A térkép-feltárási munka előzetes értékelése Kötelességemnek éreztem, hogy a fentiekben némileg tájékoztató képet nyújtsak arról a nagyszabású térképfeltáró munkáról, amelyet két és fél év alatt az OVF és az OMM öszszefogásával hajtottunk végre az Országos Levéltárban. Az előadottakat ki kell egészítenem azzal, hogy a feltárás során munkatársaink az előkerült építészeti és műemlékvédelmi dokumentációs anyagot is kiemelték és tékákba rendezték, de anyagi fedezet híján ezekről a kartotékok készítése csak 1966-ban vette kezdetét. A felkutatott és tékákba rendezett térképek és tervek száma meghaladja all 000 darabot és ezzel az Országos Levéltár térkép- és tervtárának anyaga három és negyed év alatt kereken megkétszereződött. Az Országos Levéltár térképtárában őrzött kéziratos térképekről első ízben Glaser Lajos adott futólagos ismertetést.

12 Ezt megelőzően csak egy időszaki kiállítással kapcsolatban szerezhettünk tudomást arról, hogy az OL az iratokon kívül jelentékeny számú 18. és 19. századi kéziratos térképet is őriz.

13 A térképek pontos számát az utóbbi években végrehajtott cédulakatalógus elkészülte után lehetett megállapítani. Tíz évvel ezelőtt T. Polónyi Nóra az OL. térkép- és tervtárában elhelyezett térképek és tervrajzok darabszámát 15 000-re becsülte.

14 -Az építészeti jellegű tervek voltak a gyűjteményben túlsúlyban. Minthogy az Országos Levéltár elsősorban az országos jellegű műszaki intézmények írásbeli hagyatékát őrzi, természetesnek találjuk, hogy itt gyűlt össze a M. Kir, Udvari Kamara, a Helytartótanács és az Országos Építészeti Főigazgatóság, illetőleg ezek abszolutizmus kori utódhivatalainak térképi és műszaki leírásokat tartalmazó írott anyaga. Az Építészeti Igazgatóság hivataltörténetéről, szervezetéről és működéséről Ember Győző adott minden részletkérdésre kiterjedő, igen jó összefoglalást.

15 Az állami térképek keletkezésének műszaki körülményeivel magam is — eléggé részletesen — foglalkoztam.16

Mindenesetre megállapítható, hogy a térképezés a 18. században igen nehezen bontakozott ki és vált általánossá. 1870-ig ióformán alig van polgári térképünk. Ami van, az is inkább magán-megrendelésre készített tér^ kép. Egyes városok készíttettek térképeket, különösen elemi csapásokkal kapcsolatban. De ezek is eléggé késői keletűek. Pest városa például 1773-ban bízza meg Ballá Antalt a város teljes határát magába Ölelő térkép elkészítésével.17 Sokáig azt hittük, hogy a 18. század utolsó néhány évtizedében készült magyarországi térképek elvesztek, vagy talán nincsenek. Mert mit ismertünk a 18. századbeli magyar térkép-írás termékeiből? Egy sor külföldi eredetű, elrajzolt térképet hazánkról, a 17—18. század fordulójáról; néhány korai térképrajzolót, mint Krayt, Fuckert, Reviczkyt, Kovács Ferencet, Kovács Károlyt, vagy az ifj. Buchholtz-ov, J. Chr. Müller és F. L. Marsigli térképeit. A század második negyedéből Mikoviny Sámuel csodálatos tökéletességű munkáit; Majd a Mikoviny-iskola. képviselőinek (Fritsch András, Zeller Sebestyén, Kovács János, Tomka-Szászky János, Schultz Ádám) aránylag kevés számú térképlapját. A század második feléből Kriegémek és kortársainak (Böhm J., Bedekovich L. és fia, Kenedics J., Nomasics J., Gerlich J., Ballá A., Nagy József, Markó A. stb.) geodéziai és térképszerkesztői tevékenységét.18 Mindaz, amit ismertünk, vajmi kevés volt ahhoz, hogy hihető legyen: ez és ennyi volt a magyar kartográfia. Hogy a 18. század első felében főként katonai felvételek történtek Magyarországon, az természetes; hazánk történetének szükségszerű következménye. De azt az űrt, a térképek nagymértékű hiányát, ami kb. 1760 óta mutatkozott, semmivel sem lehetett magyarázni. 12 Glaser Lajos: Az Országos Levéltár térképei. Levéltári Közlemények 1939. 280—285. 1. 13 Varga Endre:

Polgári térképezésünk múltja. Térképkiállítás. A M. Kir. Országos Levéltár időszaki kiállításai. Bpest, 1936. 14 Tóthné Polónyi Nóra:

A műszaki tudományok hazai fejlődéstörténetének levéltári forrásai. MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei XIII. k. (1954) 295—308. 1. 15 Ember Győző:

A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata (1788— 1867). Levéltári Közlemények 1942—1945. 345—375. 1. 16 Bendefy László:

Szintezési munkálatok Magyarországon. 1820—1920. Bpest, 1958. 17 Tóthné Polónyi Nóra:

Műszaki munkálatok Pest városában a XVIII. században. Tanulmányok Budapest múltjából XIV. k. Bpest, 1961. 241—283. 1, és Fodor Ferenc: Ballá Antal élete és műszaki munkássága (1739—1815). Bpesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára Műszaki Tudománytörténeti Kiadványai 2. sz. Bpest, 1953. 18 Fodor Ferenc:

A magyar térképírás. I—III. k. Bpest, 1952—1954.