Rendezés
Általános - A levéltári rendezés egyes kérdései. • 1959. [LH 1959/3–4. 6-19. p.]
Ami a levéltárba kerülő 1950/56. évi iratokat illeti, ezek tekintetében fenntartanám a már irattárban kialakított és a közigazgatási számrendszerre, majd csoportszámra épített tematikai rendet, csak helyesbíteni kívánnám az ott elkövetett hibákat* Lakatos Ernő; Helyesebbnek tartanám, ha a szóban levő rendezéseket átrendezéseknek minősítenénk* mert azok mindenképpen a Jelenlegi irattári rendszer megváltoztatását Jelentik, Az állami levéltárakban főleg az előrecsatoló alapszámos rendszerű iratsorozatok átrendezése látszik indokoltnak. Az állami levéltárakban őrzött iratok túlnyomó többsége alapszámos rendszerű. Az akták felkutatása és a segédletek használata nehézkes és körülményes. Nem kívánok a nehézségekre részletesen kitérni, csupán néhányra utalni * Az akták levéltári jelzete eiörecsatolás esetén évről-évre változott, az elő-, illetőleg az utöszámok pontatlan utalása következtében a szerelési fonal megszakad és az akta nem található, végül selejtezés esetén csak az utolsó alapszámot ütötték ki. Nem beszélve arról, hogy a mutatófcönyvek nem utalnak helyesen, legfeljebb a tárgyra, és a tartalom mindig rejtett marad* ~ A hibák kiküszöbölése két utón lehetséges: vagy egy uj mutatót/készítünk vagy az iratokat átrendezzük, A kérdés az, hogy melyik utón segíthetjük elő jobban, könnyíthetjük meg job^ ban a történeti kutatást? Yéleményem szerint a modern előrecsatoló alapszámos rendszerű iratsorozatoknál az átrendezés előnyösebbnek látezik, különösen ha az irattermelő szerv funkciója sokágú volt. Az átrendezés egybekapcsolható selejtezéssel és lehetőséget nyújt az össze* vont azonos tárgyú akták könnyebb felhasználására (kutatás esetén az átnézésre, szerelésre és reponálásrah Sőt a helyes átrendezés átmenetileg a mutatót is pótolja. 1. Az átrendezéseknél általában a funkcionális tárgyi tagolást tartom követendőnek. (Különösen az alispáni és főszolgabírói fond ok esetében. (Ha egy irattermelő szerv funkciója sokirányú,, akkor a funkciókra való tagolás, ha nem is fedi, de megközelíti a tematikai tagolást A tematikai tagolást csak olyan irattermelő szervek iratainak átrendezésénél tartanám alkalma* zandónak, amelyeknek ügyköre eléggé szűk és a funkciókra való átrendezés továbbra is te* karná az anyag tematikai gazdagságát Ilyen esetekben uj mutatók felfektetése látszik hasznosabbnak* (Pl, árvaszéki általános iratok*) 2, Kartotékcédulák íelíektetését (ha azok a mutatók pótlására készülnének) nem tartom hasznosnak* A cédulák készítése sok munkával Jár, könnyen szétesik az egész kartoték kata* lógus, nézetem szerint, ha már uj mutatózást vállalunk,* akkor ne cédulákra, hanem könyvben végezzük el. üj mutatózást viszont csak "bizonyos iratsorozatok esetében kell alkalmaznunk, (Árvaszéki, bírósági iratsorozatok esetében*) 3. Alz átrendezési típustervek készítése céljából feltétlenül kísérleti átrendezéseket kell végeznünk éspedig több levéltár azonos iratsorozatainak azonos éveiből. Nézetem szerint az állami levéltárakban az alispáni és főszolgabírói sorozatok jöhetnek szóba. A tapasztalatok összegezése után esetleg további kísérletek megismétlése után készíthetők el a végleges átren* dezési típustervek* - • •" 4, Az egységes irattári-levéltári rendszer kidolgozása célszerű, de ennek a bevált levéltári átrendezések tapasztalatain kell alapulnia^ A Budapesti 2. sz. Állami Levéltár irányítása mellett egy járás egy évi anyaga már átrendezésre került Az átrendezett anyag, amelynek a mutató könyvei elvesztek, az átrendeiés követ keztében kitűnően használható, mind a felek, mind a tudományos kutatók' könnyen kiszolgálhatok* Sokkal könnyebben, mintha a régebbi rendszerben maradtak volna*az iratok* Ennek az átren* dezésnek a tapasztalatai a kísérleti rendezések tervezésénél felhasználhatók. Az átrendezés alapja a funkcionális tagolás volt ezen belül pl. a földrajzit is alkalmaztuk. (PL az építési és használhatási engedélyeket községek szerint csoportosítottuk, községeken belül pedig az építtetők betűrendjében,) 11
