Rendezés

XIII. Családok - Ember Győző: A családi levéltárak tagolódása. • 1963. [LK 1963/2. 149-162. p.]

A CSALÁDI LEVÉLTÁRAK TAGOLÓDÁSA Ahhoz a vitához kívánok hozzászólni, amely folyóiratunk hasábjain a családi levéltárak tagolódásáról, szerkezeti kérdéseiről indult meg, Bakács Istvánnak és Borsa Ivánnak e tárgykörben írott cikkeihez.

1 Nem felelős szerkesztői minőségemben írok, nem a szerkesztőbizottság vagy a szerkesztőség állásfoglalását fejtem ki, hanem egyéni véleményemet, nem lezárni akarom a vitát, hanem újabb szempontok felvetésével előbbre vinni. -A vita felsősorban arról a kérdésről bontakozott ki, hogy a családi levéltárak milyen fondokra tagolódnak, hogy a családi levéltáraknak mik a fondképzői, s csak másodsorban, sőt csupán másodlagosan érintette azt a kérdést, hogy milyen a családi levéltárak további, a fondókon belüli tagolódása. Magam is az első kérdésről, a családi levéltárak fondjairól és fondképzőiről szólok. Ezt megelőzően azonban beszélnem kell a levéltári fondokról és fondképzőkről általában, hiszen a családi levéltárak fondjainak és fondképzőinek sajátosságai, mondhatom azt is, hogy törvényszerűségei, ugyanazok, mint az egyéb levéltári fondoké és fondképzőké. A nemzetközi levéltári irodalom — amennyiben a levéltári fond kifejezést használja, s nem egyszerű levéltárnak nevezi azt a fogalmat, amit ez a kifejezés jelöl — levéltári fondnak (vagy egyszerű levéltárnak) valamilyen organikus levéltári testet tart, olyan levéltári anyagot, amelynek minden egyes darabja szervesen összefügg egymással. Ezt a szerves összefüggést az biztosítja, hogy minden egyes darabnak ugyanaz a fondképzője, vagy más szavakkal mondva azonos a provenienciája. Fondképzőnek. mondja a nemzetközi levéltári irodalom azt a természetes személyt, vagy önálló ügyvitellel rendelkező szervet, amely iratokat ír és amelyhez iratokat írnak, amelynek működése során iratok keletkeznek és rendeltetésszerűen nála maradnak. Levéltári fondnak pedig azt az iratanyagot tartja, amely valamely természetes személy, vagy önálló ügyvitellel rendelkező szerv működése során keletkezik, amelyet ő ír vagy neki írnak, s amely rendeltetésszerűen nála marad.

2 1 Bakács István: A családi levéltárak szerkezeti problémái. Levéltári Közlemények XXXI. 1960. 160—172. 1. — Borsa Iván: A családi levéltárak szerkezeti problémái. Levéltári Közlemények XXXII. 1961. 4^—55. 1. 2 A levéltári fond meghatározásában — miként annyi más kérdésben — nem egységes a nemzetközi levéltári irodalom, A szovjet levéltártani kézikönyv így határozza meg: „A levéltári fond elnevezés alatt a szovjet levéltári szaktudományban olyan történelmileg kialakult iratanyagcsoportokat értünk, amelyek az egyes fondképzők, azaz konkréten egyes hivatalok, szervezetek, vállalatok és ezek önálló szervezeti részlegei, illetve egyes személyek tevékenysége folytán keletkeztek." Ehhez hozzáfűzi: „Személyi eredetű fondnak nevezzük azt a tör-