Rendezés
XIII. Családok - Bakács István: A családi levéltárak szerkezeti problémái. • 1960. [LK 1960. 160-174. p. ]
A családi levéltárak szerkezeti problémái 163 Elöljáróban még szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy az iratanyag mennyisége a fond-meghatározásokban sehol sem szerepel, sőt a Handleiding kifejezetten hangsúlyozza, hogy habár a „fond" az iratok összességét jelenti, ha egy irat maradt is fenn valamely fondból, ez az egyetlen irat önmagában „összesség". 12 Kiindulásként tehát az egyes családtagok iratainak jellegét kell megállapítanunk, ehhez azonban szükséges a személyi levéltárak iratainak keletkezését — ha látszólag nagyon gyakorlati szempontból is — megrajzolnunk. Minden embernek vannak személyi okmányai — ezek terjedelme esetleges — de születési anyakönyvi kivonat, házasságlevél, iskolai, tanulmányibizonyítvány, hivatásával összefüggő alkalmaztatási okiratok birtokában vannak, ezenfelül lehet lakásbérleti szerződése, kommunális szolgáltatások fejében kifizetett összegekről nyugták stb., s ha ingatlana van, akkor az adásvételi szerződés, a telekkönyvi kivonat, az ingatlanon emelt épület tervrajza stb. szintén iratanyagának tartozéka. Nyilvánvaló az is, hogyha egy kissé is rendszerető ember, a személyi okmányait a hozzá intézett levelektől elkülönítve fogja őrizni, s az adófizetési nyugtákat sem fogja összekeverni iskolai bizonyítványaival. A birtokába kerülő egyes iratokat folyamatosan a már birtokában levő azonos jellegű iratok mellett fogja elhelyezni: egy újabb kapott levelet a korábban kapottak mellett, egy új alkalmaztatási okiratot a már meglevő mellett. Vagyis a személyi levéltár újabb gyarapodása éppúgy „beleszületik" egy már korábban kialakult összefüggésbe, mint valamely hivatalszerv irata az iktatószámok, kútfők, tótelek sorrendjébe vagy a csoportszámmal jelzeteit iratanyagba. 12 / a Amikor az illető személlyel kapcsolatban újabb irat keletkezik, annak keletkezése pillanatában az illető személy iratanyagában megvan a maga helye, s az illető személy életével, tevékenységével a legszorosabb összefüggésben van. De ezek az iratok végérvényesen az illető személy levéltárában maradnak: a kapott levelek, a személyi okmányok, alkalmaztatási bizonyítványok senki mást nem illetnek — ezek az iratok tehát szervesen keletkeztek és rendeltetésszerűen az illető személy regisztratúrájában maradtak. Csakhogy míg ezeket a személyi iratokat az illető családtag halála után örököse, fia, unokája tetszése szerint kiselejtezheti, addig annak az ingatlannak adás-vételi szerződésót, telekkönyvi kivonatát, épülettervét, amely ingatlannak örököse, nem fogja kiselejtezni, minthogy ezekre neki is szüksége van. tárat létrehozó tényező) tevékenységével, működésével kapcsolatosak és rendeltetésszerűen birtokába tartoztak." A magyar levéltári fond leírásával kapcsolatban kiadott rendelet szerint [ Vörös Károly : A magyar állami fond fondjegyzékének elkészítése. Levéltári Híradó, 1958. (8. évf.) 1—2. sz. 109. 1.] „fondnak tekintjük . . . azt a levéltári anyagot, amely valamely személy vagy szerv (vagy kivételesen nagy mennyiségű iratot különlegesen differenciált szervezetben létrehozó szerv esetén annak valamely részlege) működése során szervesen keletkezett és rendeltetésszerűen nála maradt". Legújabban Ember Győző (A levéltári segédletek, Bp. } 1958. 31. 1.) meghatározása szerint „fondnak tekintjük és nevezzük azt a levéltári anyagot, amely vagy egy. regisztratúra vagy pedig egy levéltári gyűjtemény. Regisztratúrának mondjuk azt a levéltári anyagot, amely valamely személy vagy szerv működésével kapcsolatosan keletkezett, s rendeltetésszerűen nála maradt." 12 Handleiding I. fej. 1. §1 — Ugyanezt mondja ki a Levéltárak Országos Központjának a fondjegyzék elkészítésére kiadott utasítása. Vörös, i. m. 109. 1. 12/a Meisner, H. O. (Privatarchivalien und Privatarchive, Archivalische Zeitschrift, Bd. 55. 1955., 124. 1.) megállapítása szerint az, hogy a személyi hagyatékok (Nachlässe) csak iratok tömkelege szerves összefüggés nélkül, túlhaladott álláspont. 11*
