Alapelvek

A levéltári módszertan kérdései. A csehszlovák levéltárak dolgozóinak 1954.02.25-26-i brnoi szemináriuma és 1954.11.14-i prágai aktívája. = Archivni Casopis 1954. 6-14., 219-228.p. Ford. Kiss Nándor. • 1955. [LH 1955/1-2. 156-168.p.]

Pond rövidítések : Ajánlatos á íondokat rövidítéssel jelölni, de ott, ahol már valamilyen rend­szer be van vezetve nem keli azon változtatni. A városi levéltárakkal kapcsolatban elfogadták az ottani anyagnak római számmal való számozását, II, Az '1064 február 25-^7-i brnoi szeminárium konkrét feladata az volt hogy megtalálja a levél­tári anyag feldolgozásának, hozzáférhetőségének és kiadásának legcélravezetőbb és leggyorsabb formáit ezen formák számára megállapítsa áz egységes meghatározásokat és megadja ezek tár talmát iáágátólértetődő, hogy a kétnapos szeminárium nem tudta megoldani 4 levéltári módszertan összes ejtvi problémáit és ezért a, megbeszélés csak néhány alapkérdésre szorítkozott, & mejgbeszé­lés központi tárgya ezért a levéltári leltározás és. katalogizálás volt,, ahol mindenekelőtt a f leltárt és • katalógus* fogalom tartalmának meghatározására és - tekintettel az anyag különböző, fajtáira r terjedelmük megszabására volt szükség. A szemináriumon hozott véghatározatot az Arghivni Casopis 4954, i, számában, Uávasiai a levéltári anyag egységes feldolgozásának elveire i címen, mindenekelőtt azzal a céllal tették közzé, hogy vele kapcsolatban a brnoi tanácskozáson részt nem vett levéltári dolgozók is, állást foglalhas­sanak. ' A hozzászólásokat, amelyek í Belügyminisztérium Levéltári Igazgátóságához az ezt kővető fél év folyamán beérkeztek, összegyűjtötték és az állami levéltárak vezető dolgozóinak 1954, november hó 44-én Prágában tartott aklíváján megtárgyalták. Előre meg lehet mondani, hogy a brnoi megbeszélésen javasolt tézisekkel elvi ellentétben álló hozzászólások nem érkeztek* Lényegében olyan hozzászólásokról tárgyaltak, amelyek a javasolt űtmu­tatásokat csak részben változtatták mag, vagy egészítették ki - esetleg ezen útmutatások kevéssé áttekinthető voltára, vagy rövidségére mutattak rá. Kedvezően fogadták Bidovsky elvtárs javaslata! Kassáról, aki szerint a végleges útmutatások hóz s^óló bevezetés la levéltári anyag feldolgozásából* kell hogy kiinduljon és egyúttal qegvilágí totta hogy e fogalomnak mi mindent kell magában foglainiao Ez az addigi bevezetés kiszélesítését jelenti melyben a fogalmakat: fondok összeírása, a íondok ismertető összeírása, leltár és kata­lógus, valamint még további meghatározásokat: rendezés, tematikai katalógus mutató sib„ - kell megmagyarázni \ A bevezető részre vonatkozott az Állami Központi Levéltár (azelőtti Belügyminisztérium Köz­ponti Levéltára, UAMVJ néhány hozzászólása, is. £ levéltár dolgozóinak Javaslata szerint a rende­zés, leltározás és katalogizálás elveihez szóló bevezetésben meg kell Jegyezni, hogy ezen elvek alkalmazásánál mindig figyelembe veendők ,á levéltár konkrét körülményei éspedig minq a szóbán­forgó fond (ÜL gyűjtemény) tulajdonságai mind a levéltár állapota és lehetőségei, Áll ez elsősor­ban a fond a leltár és a katalógus szempontjából való feldolgozása részletességének és alapossá­gának a mértékére, (pl. ilyen kérdés a fond vagy a, gyűjtemény jelentősége és terjedelme, ennek együttes maghatározása,) A Levéltári igazgatóság ezzel szemben azt & kifogást emelte, hogy ilyen megfogalmazás éppen a levéltári anyag feldolgozásra szolgáló egységes elvek gondolatát és célját rontaná el teljesen. Amennyiben u f; L a fondok különböző tulajdonságairól van szó, erre az útmutatásban található né­hány variáns, melyeket az anyag különböző fajaira rugalmasan lehet alkalmazni. Mindkét nézette/I kapcsolatban élénk vita keletkezett, melynek végén mindkét fél elfogadta dr„ Perien elvtárs, opavaj levéltáros Javallatát, Eszerint a kérdést nagyjából abban a szellemben fogalmazták meg, hogy az útmutatások kötelezőek, de ott, ahol a levéltárosnak az a benyomása támadna, hogy az anyag bi­zonyos fajtájára nem alkalmazhatók, a feldolgozás módjáról a Levéltári Igazgatósággal kell meg­egye znL Kifogások nélkül fogadták el a Központi Levéltár azon megjegyzését, hogy a fondok össze­írására vonatkozó igényeket. A cikk e második része Gabriela Cechova munkája. 462

Next

/
Oldalképek
Tartalom