LEVÉLTÁRI ANYAG NYILVÁNTARTÁSAI
Általános - Boross István: A raktári jegyzék metamorfózisa. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 35-56.
36 Levéltári Szemle 69. évf . A magyarországi levéltárak segédletkészítési gyakorlatának legalapvetőbb és a mindennapi munka során megkerülhetetlen terméke évtizedek óta a raktári jegyzék. Bár a jogszabályok és a levéltártani szakirodalom klasszikusan a nyilvántartási célú segédletek, több esetben egyenesen a nyilvántartások közé sorolja a raktári jegyzéket,4 mégis e segédlettípus szinte már megszületésétől kezdve paradox mó don kutatási és tájékoztatási célú használattal is bírt. A raktári jegyzékek évtizedek alatt felhalmozott gazdag adattartalmának interneten való megjelenítésére, és ezzel teljes körű nyilvánossá tételére az utóbbi két évtizedben egyre erősebb igény jelentkezett a kutatni vágyó laikusok, a professzionális kutatók és a tájékoztatást végző levéltárosok részéről egyaránt. A 2000-es évek elejétől kezdve a levéltáros szakmát több irányból ható erők terelték abba az irányba, hogy gondolja újra korábbi gyakorlatát. Ma már minden levéltáros számára evidens, hogy a raktári jegyzékek számítógépes megjelenítése csakis valamilyen adatbázisba rendezetten képzelhető el, ami a levéltárelmélet oldaláról szükségszerűen igényli e segédletünk formai és tartalmi reformját. Az adatbázisba rendezés gyakorlati problémáin való gondolkodás előtt tisztázni kell olyan kérdéseket is, mint például a nemzetközi levéltári szabványok alkalmazhatósága a magyarországi raktári jegyzék-készítési gyakorlatban, azaz hogyan biztosítható a raktári jegyzékekbe foglalt, a levéltári anyagra vonatkozó számtalan információ visszakereshetősége és a szabványos adatcsere-forgalom. A rohamosan digitalizálódó világhoz való alkalmazkodás jegyében felmerül a kérdés, hogy a levéltárak legszélesebb körben használt középszintű segédletét, a raktári jegyzéket miként lehet optimális módon elektronikus úton elkészíteni, megjeleníteni és kezelni, továbbá hogy mit kezdhetünk a már meglévő jegyzékeinkkel, legyenek azok papír alapúak vagy már valamilyen digitális formában létezők. Először arra gondoltam, hogy 2019-ben a raktári jegyzéknek mint a levéltári múlt egyik fontos rekvizitumának nekrológját illene megírnom. Aztán mégis a metamorfózis kifejezést választottam címnek, Franz Kafka mindenki által ismert „Az átváltozás” című novellájára is utalva. Hiszen a raktári jegyzék mára a levéltáros szakmának ugyanúgy egyre nehezebben kezelhető problémát okoz, mint ahogyan Kafka művének főszereplője, Gregor Samsa bogárrá változását követően családja számára vált egyre nagyobb tehertétellé. Az irodalmi párhuzamot azonban a novella végkimeneteléig már nem vinném el, nyitva hagyva a történetet egy optimista zárás számára. E gondolat fényében érdemes végigkövetnünk a raktári jegyzéknek, ennek a levéltári hungarikumnak a történetét a kezdetektől, hogy eldönthessük, az utazó ügynök sorsát szánjuk-e raktári jegyzékünknek, avagy új formába öntve, új életet lehelhetünk bele. 4 A művelődésügyi miniszter 130/1971. sz. (M.K. 10.) MM számú utasítása a Levéltárak Ügyviteli Szabályzata kiadásáról 83. § (3); Endrényi, 1980: 250–253.; A közlevéltárak és a nyilvános magán levéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 10/2002. (IV.13.) NKÖM rendelet 34. § (2); Körmendy, 2009: 499–501. Boross István
