LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Schmidt Anikó: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 2020. évi gyűjtőköri tevékenysége. Turul, 94. (2021) 1:43–46. - 2. Kisebb cikkek - Kanász Viktor: Szalánci János tanúvallomása II. Lajos király haláláról
I Kanász Viktor Szalánci János tanúvallomása II. Lajos király haláláról Testimony of János Szalánci on the death of King Louis IL The study examines the testimony of János Szalánci in 1553, in which he testified to the nuncio’s commissioner that he was born on his father’s estate in Danóc, where King Louis II was killed. A review of the history and location of Danóc reveals that the settlement, which was destroyed in the 18th century, was situated on the right bank of the Danube, south of Mohács, on the border between present-day Izsép and Hercegmárok, and was a marshy area in the Middle Ages and early modern times, known as the Danóci marshes. The paper then explores the motives for Salanci’s communication, noting that he must have been aware of the geography of the region and that he swore an oath before the nuncio’s man without any hope of political or financial gain, and for his own motives. By the murder of the king, he probably meant that Louis II did not die a natural death, but may have been wounded in battle. It is a matter for future research to see how well Salanci’s information stands the test of credibility. Örömteli, ha egy országos szempontból (is) fontos történelmi évforduló kapcsán nem az előző év decemberében, hanem esztendőkkel korábban elkezdődik az addigi eredmények öszszegzése, s ennek alapján az előttünk álló legfontosabb feladatok felmérése és sorra vétele. Mohács kapcsán ennek lehetünk szemtanúi: különböző műhelyek több fórumon és formában, nagy érdeklődés közepette ütköztetik véleményeiket.1 A polémia fő kérdései elsősorban arról szólnak, hogy kik és hányán vettek vagy nem vettek részt a mohácsi csatában, hol volt pontosan az ütközet, s hol, illetve hogyan halt meg II. Lajos király, sőt horrihile dictu még a csata évfordulójának pontos dátumát is megkérdőjelezték.2 Ennek kapcsán publikációk sorában 1 Ezúton köszönöm Tusor Péter, Fedeles Tamás, Rácz György, C. Tóth Norbert, Varga Szabolcs, Orsós Julianna, Tuhári Attila, Szovák Márton és Haramza Márk gondolatébresztő észrevételeit. 2 A polémiáról: B. Szabó János - C. Tóth Norbert: „Árnyékboksz az árnyéksereggel” - avagy már megint mindenért Szapolyai a hibás. A magyar elit 1526. évi katonai szerepvállalásáról Botlik Richárd új könyve kapcsán. Hadtörténelmi Közlemények 131. (2018) 2. sz. 287-320., Botlik Richárd - Nemes István: Gondolatok az 1526. évi mohácsi csata távolmaradóiról, a hadkötelezettség törvényeiről és a tárgyalt kor orvosi kérdéseiről. Hadtörténelmi Közlemények 132. (2019) 2. sz. 455-474., B. Szabó János - C. Tóth Norbert: Válasz Botlik Richárdnak és Nemes Istvánnak. Hadtörténelmi Közlemények 132. (2019) 2. sz. 475-487., B. Szabó János: Pap Norbert pécsi földrajzos kutatócsoportjának a mohácsi csatával kapcsolatos „felfedezései” hadtörténész szemmel. Hadtörténelmi Közlemények 132. (2019) 4. sz. 943-956., Pap Norbert et al.: Válasz B. Szabó János „Pap Norbert pécsi földrajzos kutatócsoportjának a mohácsi csatával kapcsolatos felfedezései’ hadtörténész szemmel” című, a Hadtörténelmi Közleményekben megjelent írására. Hadtörténelmi Közlemények 133. (2020) 2. sz. 439-449., B. Szabó János: Miért is nem csak Mohácsról szól ez a vita? Hadtörténelmi Közlemények 133. (2020) 3. sz. 699-710., B. Szabó János: Sem nem Majs, sem nem Sátorhely: Megjegyzések Pap Norbert és szerzőtársai Sátorhely vagy Majs? című tanulmányához. Történelmi Szemle 62. (2020) 1. sz. 169-178., Pap norbert et al.: Refle-3 Legutóbb: Új korszak határán. Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában. Szerk. B. Szabó János - Fodor Pál. (Mohács 1526- 2026. Rekonstrukció és emlékezet) Bp. 2019., Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak. Szerk. Fodor Pál - Varga Szabolcs. (Mohács 1526- 2026. Rekonstrukció és emlékezet) Bp. 2020. 4 Legutóbb: Eke mentén, csata nyomában. A mohácsi csata kutatásának legújabb eredményei. Szerk. Haramza Márk et al., Bp. 2020., Caspar Ursinus Velius: Lajos király haláláról és Magyarország bukásáról. Caspar Ursinus Velius: De interitu regis Ludovici et clade Hungáriáé. Egy elveszettnek hitt beszámoló a mohácsi csatáról. Caspar Ursinus Velius: De interitu Ludovici regis et clade Hungáriáé: A long-lost report about the battle of Mohács. Szerk. és ford. Kasza Péter. (Mohács 1526-2026. Rekonstrukció és emlékezet) Bp. 2020. 5 Legutóbb: Botlik Richárd - Illik Péter: A mohácsi csata (1526) másképpen. A nagy temető? Bp. 2018., Laczkó András: Új nap, régi fény: Mohács a reformkori magyar lírában. Pécs 2019., Több mint egy csata: Mohács. Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben. Szerk. Fodor Pál - Varga Szabolcs. (Mohács 1526-2026. Rekonstrukció és emlékezet) Bp. 2019. 6 Legutóbb: Örök Mohács: szövegek és értelmezések. Szerk. B. Szabó János - Farkas Gábor Farkas. (Mohács 1526-2026. Rekonstrukció és emlékezet) Bp. 2020. értelmezik, helyezik tágabb kontextusba a történteket,3 valamint állítanak csatasorba új történeti forrásokat, régészeti eredményeket,4 így mérve fel a kortársak információit, a csata utóéletét, irodalmi és művészettörténeti megjelenését.5 Ennek során több új és érdekes korabeli forrás látott napvilágot, s ezeket a már ismertekkel együtt szisztematikusan összegyűjtötték és kötetbe rendezték.6 xiók B. szabó János „egy mátyás-kori oklevél...” és „Sem nem Majs, sem nem Sátorhely” című tanulmányaiban vázolt koncepciójára. Történelmi Szemle 62. (2020) 1. sz. 179-188., B. Szabó János - Máté Gábor: Észrevételek a történeti források interpretációs lehetőségeiről és az interpretáció határairól a mohácsi csatamező új földrajzi kutatása kapcsán. Történelmi Szemle 62. (2020) 1. sz. 189-201., Mordortól Mohácsig. A mohácsi csatatáj történeti földrajzi kutatása. Szerk. Pap Norbert. (Mohács 1526-2026. Rekonstrukció és emlékezet) Bp. 2020.
