LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Mucsi László: Iratpusztulások Jász-Nagykun-Szolnok megyében az újkortól a legújabb korig. Zounuk, 34. (2020) 9–34.
tár helyreállítása. Tóth György István polgármester háború utáni beszámolója szerint ennek a munkának az elvégzéséhez 5-6 emberre lett volna szüksége, s a rendezés akkor is egy évig tartott volna.57 57 MNL JNSzML V. 73. b. Jászberény város polgármesterének iratai. Közigazgatási iratok. 10653/1945. Jászberény város polgármesterének jelentése a városi levéltár állapotáról. 1945. október 27. 58 Az OHB papírt kér a lőszergyártás számára. 1849. február 3. In: BAGI Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun Kerületben. [Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11.] Szolnok, 2009. 240. p. 59 Polgárosodás és szabadság. (Magyarország a XIX. században.) (Szerk.: VELIKY János) Bp., 1999.138-142. p. (Az aktuális fejezetet Miru György írta.) A kiragadott példákból is jól látszik, hogy a második világháború idején szinte felbecsülhetetlen mennyiségű és értékű irat pusztult el megyénk területén. Ennek köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában több olyan települést, közigazgatási szervet és intézményt találunk, amelyeknek 1945 előttről egyáltalán nincs, vagy csak alig van iratanyaga. 2. Politikai és gazdasági okokból történt iratpusztítások 2.1. A „forradalmi rendelkezések" megsemmisítése a Jászkun Kerületben, a szabadságharc után Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idejére nem volt jellemző az iratok nagyarányú pusztulása, legalábbis eddig nem kerültek elő erre utaló, megyei vonatkozású iratok. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként 1849. február 3-án ugyan elrendelte, hogy a Jászkun Kerület minden „hasznavehetetlen lajstromiveket, makulatúrákat 's nélkülözhető papírokat" szolgáltasson be Nagyváradra, a tüzérség főparancsnokságára, hogy azt a tölténykészítés műveletéhez felhasználhassák, az iratok mégsem a harcok következtében pusztultak el, hanem a világosi fegyverletétel után, politikai motivációból semmisítették meg őket.58 Már a szabadságharc idején problémaként merült fel Bécsben, hogyan rendezzék a háború után Magyarország és a birodalom viszonyát. Egyes csoportok, főleg a szláv liberálisok a birodalom föderalizálása mellett érveltek, velük szemben az osztrák-német polgárság, az udvar és körei, valamint a hivatalnoki és katonatiszti kar a centralizáció hívei voltak. Ezt a politikát képviselte Felix Ludwig Schwarzenberg herceg kormányfő is. Mivel kormányában több polgári politikus is részt vett, ezt a politikát kezdetben alkotmányos eszközökkel óhajtották megvalósítani, s ennek jegyében kibocsájtották az olmützi alkotmányt. Az oktrojált alkotmányra válaszul 1849. április 14-én a Debrecenben ülésező országgyűlés kinyilvánította Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását. Erre reagálva Bécsben a jogeljátszás elvét érvényesítették a szabadságharc leverése után, mely szerint Magyarország a forradalommal és a trónfosztással elveszítette a jogát ahhoz, hogy viszonyait alkotmányosan rendezzék. Ez az uralkodót felhatalmazta arra, hogy korlátok nélkül, abszolút módon gyakorolja hatalmát Magyarországon.59 A függetlenség kikiáltása után a forradalmi vezetés a szimbólumok szintjén is szakítani kívánt az uralkodóházzal, ennek jegyében Kossuth a Függetlenségi Nyilatkozatot azon utasítással 21
