LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE

Jánossy Dénes: Nem állami levéltáraink védelme. • 1936. [LK 1936. 105-135. p.]

106 JÁNOSSY DÉNES szerint szakképzett levéltárnokok gondjaira van bízva: az alaki garancia tehát megvan arra, hogy újkori történetírásunknak ezen igen becses forrásai megfelelő gondozásban részesüljenek, Hasonló a helyzet a törvényhatósági városok levéltárainál, melyek szintén igen becses és gazdag, még a hódoltság területén is többnyire a középkorba nyúló anyagot őriznek. Sokkal nagyobb problémákkal állunk szemben községi levéltárainknál, melyeknek gondozásáról a gazdaság-, művelődés- és a helytörténetírás mérhetetlen kárára ezideíg még sem a törvényhozás, sem az államkormányzat nem intézkedett. Pedig akad köztük olyan megyei város, mint például Kőszeg, mely a XVI. századtól, Gyöngyös, Nagykőrös, Pápa a XVII, század első felétől, Eger, Mezőtúr e század második felétől, Cegléd, Esztergom, Jászárokszállás, Jászberény, Karcag, Kískúndorozsma, Kiskunfélegyháza, Makó, Szegvár, Szentendre, Szentes, Szolnok, Túrkeve, Veszprém a XVIII. század első felétől kezdve őriznek összefüggő levéltárakat." Ez a hiányai ellenére is rendkívül értékes újkori forrásanyag nincsen szakavatott tisztviselők gondjaira bízva. Ámbár az 1886. évi XXII, t.-c. 63. szakasza értelmében a megyei városok költségvetésileg megállapított státusában levéltárnoki állást is rendszeresítettek, a levéltárnok szakképzettségéről mind a mai napig sem intézkedtek. Különben is e levéltárnokok a megyei városok közigazgatásában rendszerint mint fogalmazó tisztviselők, néha pedig csak mint irattárnokok teljesítettek szolgálatot, pedig legalább ís ott» ahol a XIX. század közepét megelőző korból maradtak fenn összefüggő levéltári sorozatok, feltétlenül szükséges volna, hogy ezek megőrzéséről és használhatóságáról szakszerűen képzett levéltárnok gondoskodjék,8 Az az aggodalom, mely a megyei városok még meglevő levéltárainak fennmaradásáért valóban indokoltnak látszik, még jobban erősbödik a többi községi levéltár sorsának láttára, melyeknek védelmére sem személyi, sem tárgyi vonatkozásban eddig még semmiféle hivatalos intézkedés nem történt. Ezek a községi jegyzők gondjait 2 V, ö. Szabó István dr., A magyar levéltárvédelem kérdése. Különlenyomat, Bpest, 1931, 30—31, Levéltári Közlemények 1931, szept.—dec. számából. Szabó ezen Összefoglaló tanulmányában alapvető áttekintést nyújt a magyar levéltárvédelem történetéről és problémáiról, 3 A községekről szóló 1886, évi XXII, te. a rendezett tanácsú, ma megyei városok elöljárósága minden tagjának meghatározza szolgálati viszonyait, csak a levéltárnokét nem.