LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Bernád Rita Magdolna: A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűj tőközpontjai. Levéltári Közlemények, 88. (2017) 401-
Az egységes örmény főesperesség 1740-től két részre oszlott, az erzsébetvárosi plébánosok, mint a Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Kantában, Szép -vízen és Görgényszentimrén lakó székelyföldi örmény hívek „örmény főesperesei” külön felhatalmazást nyertek. Szamosújvár külön főesperességként működött. Batthyány Ignác püspök 1786-ban megszüntette a két örmény főesperességet, és a latin főesperesi kerületekbe tagolta be őket.57 Az erdélyi egyházmegye 1762-ben készült népesség-összeírásában két örmény rítusú főesperesi kerület szerepel: a szamosújvári egy plébániával (Szamosújvár) és az erzsébetvárosi két egyházközséggel (Erzsébetváros és Gyergyószentmiklós).58 Az erdélyi örmény plébániák a nyomtatott egyházmegyei sematizmusok közül csak az 1782-es kiadásúban szerepelnek két önálló főesperesi kerülettel: a szamosújvárival, amely egyetlenegy plébániából áll és az erzsébetvárosival, amely három plébániából tevődött össze (Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Szépvíz).59 Az 1788-as évi és a későbbi, 19. századi sematizmusokban már mind a négy örmény katolikus egyházközség a korabeli főesperesi kerületi beosztások latin rítusú plébániáinak sorában található. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség érseke (dr. Jakubinyi György) egyben örmény apostoli kormányzó is. Munkáját az örmény vikárius, a főegyházmegyében birituális engedéllyel egyedül rendelkező szamosújvári plébános (Msgr. Ft. Szakács Endre) segíti. Az örmények a 19. század közepén végbement nyelvcsere következtében hivatali levelezéseikben is áttértek a magyar nyelv használatára, az örmény csupán a liturgia nyelveként élt tovább. A levéltár kialakulása A négy erdélyi örmény katolikus plébániának az apostoli kormányzóság alá való tartozása külön gyűjtőlevéltár létrehozását tette indokolttá. Erre a célra Szamosújvár, az apostoli kormányzóság székhelye bizonyult a legmegfelelőbbnek. A Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár kialakításának konkrét lépéseire 2010 augusztusában került sor.60 A gyűjtőlevéltár jelenleg az Örmény Apos toli Kormányzóság székhelyén, a szamosújvári örmény katolikus plébániával egybeépített tűz-, víz- és betörésbiztos ingatlanban található, és modern tárolóeszközökkel van ellátva. A levéltár felújításához a szamosújvári örmény katolikus plébánia a Szülőföld Alaptól nyert 2010 decemberében támogatást, amellyel utólagosan finanszírozni lehetett a munkálatok megelőlegezett költségeit. Az iratok korszerű Mérleg 418 57Jakubinyi György: A Romániai Katolikus Örmények Ordináriátusa Szamosújvár . Kolozsvár, 2001, 28. 58Bárth: i. m. 23. 59Calendarium dioecesanum venerabilis cleri M. Principatus Transilvaniae ad annum qui est post bissextilem secundus MDCCLXXXII... 14., 16–17. 60A levéltár kialakításáról és rendezéséről részletesebb interjú készült e sorok írójával. Lásd Keresztény Szó, 2011. február, 13–18.
