LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Bernád Rita Magdolna: A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűj tőközpontjai. Levéltári Közlemények, 88. (2017) 401-
A gyűjtés folyamán azonban szembesülnünk kellett a hiányzó, előttünk ismeretlen okok és körülmények miatt elpusztult történelmi iratanyag tényével is, olyan plébániák esetében, mint Parajd vagy Székelyszenttamás. A szerzetesrendek tevékenysége az udvarhelyi kerületben is kimutatható. A jezsuiták 1649–1773 között vezették a székelyudvarhelyi Szent Miklós plébániát, iratanyaguk (a plébánia hivatalos ügyvitele) főként a 18. századból maradt ránk.52 Etéd katolikusait a minoriták gondozták, akik 1783-ban telepedtek meg itt, majd 1875-ben, a templom építését követően, a plébánia átkerült a világi papság irányítása alá.53 Etéd kis mennyiségű levéltári anyaga azonban csak a 19. század elejétől maradt fenn, a minorita rendi iratok nem különíthetők el benne egységesen. A Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár 42 levéltári fondból tevődik össze, amelyeknek jelenlegi összesített terjedelme 97,36 ifm. A gyűjtőközpontban egy főesperesség, 40 plébánia és egy filia levéltára található, valamint egy tematikus gyűjtemény – a különböző plébániák építési tervrajzaiból kialakított tervtár. A Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár repertóriuma 2015-ben jelent meg.54 A Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár (2010) Az erdélyi örmények és egyházi szerveik Az Erdély területére a 17. században történt tömeges betelepülésükkel az örmények magukkal hozták saját egyházszervezetüket is, majd a katolikus egyházzal megkötött unió következtében egyházuk örmény rítusú római katolikus lett. Az uniált vallású örményeknek Oxendio Virziresco aladiai címzetes püspök személyében önálló apostoli vikáriusuk volt. Ez a vikáriátus Oxendio Virziresco 1715. március 10-én bekövetkezett halálával megszűnt. 1741–1930 között a négy erdélyi örmény katolikus plébánia az erdélyi római katolikus egyházmegyéhez tartozott, akárcsak ma is. 1930. június 5-én a román konkordátummal létrehozták a Szamosújvári Örmény Katolikus Kormányzóságot. Ez az apostoli kormányzóság 1948-ban megszűnt, 1990-től egyházjogilag is újjáéledt, államilag viszont a négy örmény szertartású plébánia továbbra is a Gyulafehérvári Főegyházmegye keretében működik.55 Az örmény katolikus plébániák a következő években jöttek létre: Szamosújvár 1700-ban, Erzsébetváros 1708-ban, Gyergyószentmiklós 1730-ban és Szépvíz 1785-ben.56 Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjtőközpontjai 417 52Uo. 274. 53Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsylvaniensis... 177–179.; Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori Erdélyi Püspökség templomai. I. Kolozsvár, 1996, 317. 54Bernád – Barabás: i. m.; Vö. http://www.magyarkurir.hu/hirek/egyhazi-konyveket-is-elismertekaz-ev-leveltari-kiadvanya-dijjal (Utolsó letöltés ideje: 2017. 08. 25.) 55Jakubinyi György: Romániai katolikus, erdélyi protestáns és izraelita vallási archontológia. Kolozsvár, 2010, 69. 56Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsylvaniensis... 74–75., 77., 86., 154–155.
