LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Schmidt Anikó: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 2020. évi gyűjtőköri tevékenysége. Turul, 94. (2021) 1:43–46. - 1. Értekezések - Bácsatyai Dániel: A 13. századi uralkodói nagy- és kettőspecsétek kronológiája
3 vállalkozhatunk arra, hogy a pecsétváltások és az ellenőrző jegyek felvésési idejének meghatározásával a politikatörténeti kronológia számára is értékes megfigyeléseket tegyünk. Bár a pecsétmódosítások politikai kontextusának azonosítására tett kísérleteink csak ritka esetben jártak sikerrel, a változások időintervallumának pontosítása, néhány oklevélhamisítvány kiszűrése, és az eddig nem regisztrált pecsétváltozatok számba vétele miatt a vállalkozás talán mégsem volt hiábavaló. Az uralkodói pecsétek kronológiája jelen írás függelékében olvasható, az alábbiakban csupán néhány probléma tisztázására teszünk kísérletet. IV. Béla első kettőspecsétje Bár IV. Béla uralkodása idején állandóság jellemezte a királyi pecséthasználatot, az uralkodó azonban már a tatárjárást megelőzően is rákényszerült pecsétnyomója megváltoztatására. Az említett változást az Árpád-házi királyok pecsétjeinek katalógusa nem regisztrálja.22 Az első kettőspecsét hátlapján látható kettőskereszt-ábrázolást 1236. június 16.23 és 1237. május ll.24 között új véset váltotta fel. Az új hátlapi typariumon ugyancsak kettőskeresztet találunk, annyi különbséggel azonban, hogy ezúttal a felső szár majdnem ugyanolyan hoszszú, mint az alsó.25 Lenyomata ott függ egy 1236. október 27- ére keltezett heiligenkreuzi oklevélen is,26 ám ezt a diplomát Szentpétery Imre 1927-ben hamisnak minősítette.27 Fentebb már szó esett arról, hogy a hátlapi typarium - egyetlen idevágó forrásunk alapján - vélhetően mindig a király keze ügyében volt, míg az előlap nyomóját az alkancellár őrizte.28 Ennek ellenére a IV. Béla uralkodásától egyre nagyobb számban fennmaradó nyílt alakú okleveleken - a királyi oklevéladás mindennapos termékein - az esetek túlnyomó többségében az előlapi pecsétet találjuk,29 ami arra utal, hogy az alkancellár a királyi parancslevelek kiállításában is kitüntetett szerepet játszott. (A hátlapi typarium lenyomata pedig értelemszerűen az alkancellár távollétét sejteti.) Ami a csere okait illeti, nem tudunk olyan politikai változásról, amellyel a vélhetően 22 Vö. Takács L: Az Árpád-házi királyok pecsétjei i. m. 122. 23 HU-MNL-OL-DL 65688. (Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I-II. Szerk. Szentpétery Imre - Borsa Iván. Budapest 1923-1987. [a továbbiakban: Reg. Arp.] 1/2. 612. sz.) 24 HU-VFL-III.l.a.l. (Palaznak 8.) [Veszprémi káptalani levéltár, Veszprémikáptalan magánlevéltára, Documenta juris possessionarii, 1780 előtti birtokjogi iratok]. Fényképmásolata: HU-MNL-OL-DF 200632. [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény], Reg. Arp. 1/2. 620. sz. A DF adatbázisban elérhető fényképen nem jól látható pecséttöredék fotóját Karlinszky Balázs, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár igazgatója bocsátotta rendelkezésemre, amit ezúton is köszönök. 25 A változatokat közli Szentpétery L: Magyar oklevéltan i. m. VI. tábla, 8a és 8b ábrák. 26 AT-StiAH (1236. okt. 27.) [Heiligenkreuz, Stiftsarchiv, Urkunden] (https://www.monasterium.net/mom/AT-StiAH/HeiligenkreuzOCist/ fond?block=4, letöltés 2021. jan. 4.) Reg. Arp. 1/2. 615. sz. 27 Reg. Arp. 1/2.188. 1916-ban Szentpétery még hitelesnek tartotta az oklevelet, Id. Szentpétery Imre: A borsmonostori apátság árpádkori oklevelei. Bp. 1916.51. 28 Szentpétery L: Magyar oklevéltan i. m. 87. 29 Uo. 99. 30 Takács L: Az Árpád-házi királyok pecsétjei i. m. 35. sz., 127-128. IV Béla által őrzött hátlapi pecsétnyomó megújítását megindokolhatnánk. Valószínűnek ítélhető, hogy a királyi typarium egyszerűen elveszett, s ez tette szükségessé a pecsét hátlapjának újravésését. 1. kép - IV. Béla első kettőspecsétjének első hátlapi változata, HU-MNL-OL-DL 65688. 2. kép - IV. Béla első kettőspecsétjének második hátlapi változata, HU-MNL-OL-DL 244. István ifjabb király kettőspecsétjei Az Árpád-házi uralkodók pecsétjeinek katalógusában egyetlen István ifjabb király által használt kettőspecsét látható, amely a szerző szerint három változatban maradt fenn.30 A pecsét előlapja trónuson ülő uralkodót, hátlapja pedig címeres pajzsot viselő lovas vitézt ábrázol; az első változat esetében a pajzs címerképén kettőskeresztet, míg a másodikon párducot találunk, amely az István által 1258/1259-ben birtokba vett Stájerországot szimbolizálja. A harmadik variáció a másodiktól csak annyiban különbözik, hogy az előlapon látható uralkodófigura országalmát tartó bal karja alatt szárnyaló madár, a hátlapi lovag alakja alatt ágakra bomló növény, a ló hátsó lábai mögött pedig csillag tűnik fel. A mellékjelek megjelenését Takács Imre Stájerország elvesztésével kapcsolta össze, s így azok bevezetését közvetlenül a II. Ottokár és IV. Béla által kötött 1261. évi béke utáni időkre keltezte. Az imént előadottak azonban néhány meghatározó ponton módosításra szorulnak. A pecsétkatalógusról írt recenziójában Kurecskó Mihály jogosan hívta fel a figyelmet arra, hogy az ifjabb királynak nem egy, hanem két kettőspecsétje
