LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében – a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai, Turul, 92. (2017) 2:104–107. - 1. Értekezések - Bakó Zsigmond: Hazatérő múlt - A Torontói Magyar Ház gyűjteménye
74 hogyan reflektáltak elmúlt történelmi eseményekre, amelyek a kanadai és hazai kollektív emlékezetben ugyanolyan súllyal szerepelnek, a történelemünk részeként vannak jelen, azonban az azokra adott válaszok eltértek egymástól. Ezeknél az eseményeknél szemléltethető a legjobban, hogy a magyar történelmi múlt is több szálon fut, és ezen a ponton csatlakozik a tanulmány Gyáni Gábor által is kifejtett plurális nemzeti múlt koncepciójához, és veti el az Ernest Renan által kimunkált homogén nemzeti múlt nézetet.46 A Torontói Magyar Ház és ezen belül az EHC gyűjtemény - mint emlékezeti hely - kikristályosodása nemzeti múltunk egy másik szálának, amelynek kiigazodási pontjait az ismert történelmi események adják, csak azokra a kint élő személyek és egyesületek más-más módon referáltak.47 46 Gyáni Gábor: A magyar „emlékezet helyei” és a traumatikus múlt. Studia Litteraria, 1-2 (2012) 43. Vö. Ernest Renan: Mi a nemzet? In: Eszmék a politikában: a nacionalizmus (Szerk. Bretter Zoltán-Deák Ágnes.) Pécs, 1995.185. 47 Gyáni G.: i. m.: 10.; Pierre Nora: Emlékezet és történelem között. Aetas, 14 (1999) 3. sz. 142-157. Az iratanyag rendezése Az Országos Levéltár munkatársai a rendezésnél a gyűjtemény őrző intézményét, a Torontói Magyar Házat vették fel fonóként, amely a Levéltári Nyilvántartó Rendszerben a P 2343-as törzsszámot kapta. A rendszerezésben vertikálisan haladva, a fond alatt a sorozatok kerültek felvételre, melyek a Magyar Ház fő irategységei szerint (személyi hagyatékok, gyűjtemények, egyesületi iratanyagok és a területi alapon rendezett dokumentumok) lettek kialakítva. Ezek a sorozatok segítik a kutatók tájékozódását a Magyar Ház gyűjteményén belül, felvázolják annak gerincét. A rendezésnél a sorozatok alatt alsorozatok lettek kialakítva, melyek a fő egységek szerinti felosztásban tartalmazzák az egyes személyek, vagy egyesületek dokumentumait. Végül az itt felvázolt struktúrába történt a dobozokban lévő iratanyag beillesztése, a középszintű rendezés legalsó szintjének, a tételnek a kialakításával. A tételek felvételére úgy került sor, hogy a rendezés során elfogadtuk a kanadai középszintű rendszerezést, és a folderekben lévő iratokat egyszerűen áthelyeztük egy savmentes palliumba. Ezután a már rendezett, palliumba zárt dokumentumok savmentes dobozokba helyeztük el, mely folyamat után megkezdődött a Torontói Magyar Ház gyűjteményének mintaállványozása, előkészítettük a végső elhelyezést. A rendezés a nagy iratmennyiség miatt hosszú ideig tart. Előreláthatóan az archívum 2018 első negyedében válik kutathatóvá részletes, középszintű online kutatható jegyzékkel. Összegzés A tanulmányban vizsgált kanadai magyar közösség diaszpóraként értelmezhető. A Kanadába emigrálok, és általuk örökítve a most kint élők körében is él az emigrációs eredet mint közösségformáló emlékezet. A közösség kiépítette azt az intézményrendszert, környezetet, amelynek segítségével meg tudták őrizni kultúrájukat, nemzeti, etnikai elkülönülésüket, elkerülhették a befogadó társadalomba történő teljes beolvadást. Emellett a diszpórát mai napig tartó erős kapcsolatrendszer jellemzi az óhazával, és más emigrációs közösségekkel. Maga a Torontói Magyar Ház gyűjteménye egy olyan értékes forráscsoport, melynek segítségével a jövőben a kutatók fel tudják tárni a kanadai diaszpórában élő magyarság kollektív emlékezetét, illetve később, ebből a forráscsoportból kiindulva megalkotható az említett diaszpóra története. A Mikes Kelemen Program keretében beérkező emigrációs iratanyagok a meglévő makrotörténeti ismereteinket további mikrotörténeti ismeretekkel egészíti ki, mely analógiaként alkalmazható a külvilág felé zárt diaszpóraközösségek belső életének feltárásához, a későbbi diaszpórakutatásokhoz.
