LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Pleidell Ambrus: Gazdasági levéltárak. • 1930. [LK 1930/3-4. 182-189. p.]
GAZDASÁGI LEVÉLTÁRAK 183 Társulat vándorgyűlései, csak a vidéki levéltárak kiaknázásában s a Történelmi Tár és a Századok hasábjain közzétett „kalászatok" közrebocsájtásában mutatkoztak, maguknak a felfedezett és feltúrt levéltáraknak a sorsával, azok megmentésével komolyan senki sem törődött. Mert Sváby Frigyesnek a közigazgatás és önkormányzat rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor, 1891-ben a vármegyei levéltárak sorsáért hallatott jajkiáltása2 ós Csánki Dezsőnek erre (névtelenül) közzétett javaslata,3 — amely a magyar levéltári jpr obiémák megoldásához ma is alapul szolgálhatna, —- tudomásunk szerint visszhangot nem váltott ki és teljesen eredménytelen maradt. Hasonlóképen eredménytelen maradt, tudomásunk szerint, Thallóczy Lajos javaslata is, aki már néhány évvel előbb, az 1885. évi budapesti történeti kongresszuson tette azt az előterjesztést, hogy a vidéki levéltárak felügyelet alá helyeztessenek.4 Kétségtelen pedig, hogy a magyar történetírás az utolsó évtizedekben nagyot haladt, rohamosan közeledik a külföldi nívó felé és erős a reményünk arra, hogy azt hamarosan el is fogja érni. Ám ha fel akarjuk emelni a magyar történetírást a külföldi magaslatára, fel kell emelni ugyanarra először a magyar levél tár ügyet, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a levéltár a történetírásnak legelső és ma már nélkülözhetetlen segédeszköze, sőt alapja, — levéltár nélkül históriát nem lehet írni. Mert bármilyen szép legyen egy történelmi kérdés teóriája, mindaddig, amíg azt adatokkal nem támasztjuk alá, az épület a levegőben fog lógni s a legkisebb szellő nyomása alatt összeomlik. Éppen a gazdaságtörténet az, amelynek a legtöbb adattal kell dolgoznia, mert a gazdasági jelenségeket ós azok okait, annak dacára, hogy azok tömegjelenségek, csak apró részletek vizsgálása alapján lehet megállapítani, még akkor is, ha a gazdasági életet vagy annak valamely ágát szabályozó egész csomó törvényrendelet vagy akár beszámoló jelentés áll rendelkezésünkre. A gazdaságtörténész nem elégszik meg s minél közelebb eső kort vizsgál, annál kevesbbé elégedhetik meg azokkal az adatokkal, amelyeket az állami kormányzati - A megyei levéltárak jövője. Századok, 1891, 328—331. 11. 3 A levéltárak szervezésének kérdéséhez. U. o. 413—417. 11. * Thallóczy Lajos értekezése a történelmi anyagról a Magyar Történelmi Társulat 1885 júl. 3—6. napjain Budapesten tartott kongresszusájiak irományai közt. Századok, 1885. évi 8. füzete, 24—53. 11. Levéltári Közlemények. 13