Államtitok, szolgálati titok, adatvédelem

Az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó iratok kezelési szabályai. • 1975.06.01 [103/1975. MT TH sz. utasítás. Sokszorosított.]

— a mozgósítás személyi és technikai mutatói;

— a bevonulási, gyülekezési és átadási helyek címjegyzéke;

— a polgári objektumok kiutalása a fegyveres erők és testületek részére;

— a lakosság ki- és betelepülésével kapcsolatos tervek;

— az ,,M” hirdetmények;

■ — a mozgósítási gyakorlatokkal összefüggésben keletkezett tanácsi jelentések, számszaki és minden egyéb adatot tartalmazó irat;

— a népgazdaság részére nélkülözhetetlen munkaerő meghagyásával kapcsolatos tanácsi tervek és számszaki adatok;

— a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai részére a mozgósítással és a katonai igazgatással összefüggő beszámolók és tájékoztatók;

, — az államigazgatási területen létrehozott polgári védelmi szakszolgálatok szervezetéről, működéséről, riasztásáról szóló iratok;

— az államigazgatás területi (megyei, járási, községi tanácshálózati) beosztásának távlati tervei, azok indokolása, ezek statisztikai adatai és térképei;

— az egyházakkal történő fontosabb tárgyalások iratai;

— a megyei egyházügyi titkárok évi összefoglaló jelentései, a megyei egyházpolitikai koordinációs értekezletek anyagai;

— a felsőbb szervek „Szigorúan titkos” jelzéssel érkező iratai — minősítésük megváltoztatásáig —, továbbá az arra adott, illetőleg tett jelentések, kimutatások, adatok, további intézkedések;

— az azonos szintű tanácsi és a nem tanácsi szervek „Szigorúan titkos” vagy annak megfelelő jelzéssel érkezett iratai — minősítésük megváltoztatásáig —;

— minden olyan irat, amelyet a minősítésre jogosult készítő az 1961. évi V. törvény (BTK) 1963.

§ (1) és (2) bekezdése értelmében államtitkot tartalmazónak minősít.

, 12. Ha jogszabály értelmében nem minősül államtitoknak, szolgálati titokként kell kezelni és

„Szolgálati használatra” jelöléssel kell ellátni az utasítás 1. számú mellékletében felsorolt ügykörökben keletkezett iratokat, azok kivételével, amelyeket nyilvános testületi ülésen tárgyalnak meg.

Szolgálati titokként kell kezelni az iratot az 1. számú mellékletben felsorolt ügykörökön túl is, ha jogszabály így rendelkezik, továbbá a felettes, központi vagy társszervektől „Szolgálati használatra” jelzéssel érkezik.

A szolgálati titkot tartalmazó — „Szolgálati használatra” jelzésű iratokat - a fegyveres erők és fegyveres testületektől érkezőket kivéve - a nyílt iratok között elkülönítve kell tárolni. A „Szolgálati használatra” jelzéssel ellátott iratok irattári jele: (15) — (1 — 0).

Ha az 1. sz. mellékletben felsorolt egyes szolgálati használatra jelzésű iratfajtákhoz olyan iratok is kapcsolódnak, amelyek nem tartalmaznak szolgálati titkot, ez utóbbiakat az előbbivel együtt kell tárolni.

A szolgálati titkot tartalmazó iratokon fel kell tüntetni a példányszámot, és azt, hogy kik kapták (elosztó jegyzék).

Nem kell ebbe az ügykörcsoportba sorolni az anyakönyveket, az anyakönyvi alapiratokat, a kiskorúak örökbefogadására vonatkozó iratokat, továbbá — jellegük fenntartásától függetlenül - azokat, amelyek elkülönített tárolását jogszabály elrendeli.

A „Szolgálati használatra” jelzésű iratok irattári jelének alkalmazásánál és meghatározásánál a * következőket kell figyelembe venni:

a) A 15. ügykörszám a 8/1973. (T. K. 51.) MT TH számú utasítás (Ügyiratkezelési Szabályzat)

4. számú melléklete (Irattári Terv) általános részébe tartozik, ezért ágazati betűjelként a szakigazgatási szervnél alkalmazott betűjelet kell használni.

b) A „Szolgálati használatra” jelzésű irat selejtezési jelét az Irattári Terv általános részének egyéb helyein vagy a különös részében felsorolt - azonos - tárgykörök irattári jeléből kell megállapítani. [Pl. ha a statisztikai részjelentés, aminek az irattári jele (09)-(3) „Szolgálati használatra” jelzésű, akkor ' (15) — (3) jelzést kap - ha egyes területrendezési ügyek iratai, amelyek irattári jele (27/E/O) „Szolgálati használatra” jelzésű, akkor (15/E/O) jelzést kap.]

X

2 3