Államtitok, szolgálati titok, adatvédelem

Az államtitok és a hivatali titok büntetőjogi védelméről. • 1951.07.07 [1951:21. tvr. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1951. 2. kiad. 86-87. p.]

(1) Az Egyetem feladata: a közlekedés különböző ágazatai számára mérnökök képzése. (2) Az Egyetem keretében az 1951/52. tanévben vasútépítő mérnöki és közlekedésüzemi mérnöki sza­kot kell létesíteni. (3) A közlekedés- és postaügyi miniszter felhatal­mazást kap arra, hogy a következő tanévekben a (2) bekezdésben felsorolt szakokon felül a közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben a szükséglethez képest to­vábbi szakokat létesíthessen. ,3. §. (1) Az Egyetem élén dékán áll. A dékán irányítja az Egyetem oktató munkáját és vezeti annak ügyvitelét. (2) Az Egyetem személyzetének létszámát a pénz­ügyiminiszterrel és a közoktatásügyi miniszterrel egyet­értésben a közlekedés- és postaügyi miniszter állapít­ja meg. 4- §. Az Egyetem fenntartásának személyi és dologi költ­ségeire a közlekedés- és postaügyi tárca költségvetésé­ben kell fedezetet biztosítani. 5. §. (1) Az Egyetemen a tanulmányi idő négy és fél év. (2) Az Egyetem szervezetére, továbbá tanulmányi és vizsgarendjére vonatkozó részletes szabályokat a köz­oktatásügyi miniszterrel egyetértésben a közlekedés- és postaügyi miniszter állapítja meg. 6. §. A Budapesti Műszaki Egyetem mérnökkarán a vasútépítő mérnökök képzése az 1951/52. tanévtől kezd­ve fokozatosan megszűnik; a megszüntetés módozatait a közlekedés- és postaügyi miniszter állapítja meg. 7. §• A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben a közlekedés­és postaügyi miniszter gondoskodik. 1951. ÉVI 20. SZÁMÚ TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET EGYES EGYHÁZI ÁLLÁSOK BETÖLTÉSE MÓDJÁRÓL. 7 ) ; ' i. i§. Érseket, címzetes érseket, püspököt, segédpüspököt, főapátot, apátot és szerzetesrendi tartományfőnököt Ma­gyarország területére csak a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának előzetes hozzájárulásával lehet kinevezni. 2. §. Az 1. § rendelkezését alkalmazni kell mindazokra a kinevezésekre, amelyek a felsorolt katolikus egyházi állásokra az 1946. évi január hó 1. napja óta történtek. 3. §<. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és rendelkezései mindaddig hatályban ma­radnak, amíg az említett egyházi állások betöltésére nézve kétoldalú szerződéssel megfelelő új rendezés nem jön létre. 1951. ÉVI 21. SZÁMÚ TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET AZ ÁLLAMTITOK ÉS A HIVATALI TITOK BÜNTETŐJOGI VÉDELMÉRŐL. 8 ) Felemelt ötéves népgazdasági tervünk sikeres meg- | valósítása, a szocializmus építése és 'a béke védelme azt követeli, hogy fokozott éberséget tanúsítsunk a belső és külső ellenség üzelmeinek meghiúsítása végett. Az olyan adatoknak vagy tényeknek illetéktelenek­kel való közlése, melyek népi demokráciánk biztonsá­gát, politikai, gazdasági és államigazgatási rendjének érdekeit érintik, nemkülönben az ilyen adatok hanyag, lelkiismeretlen kezelése lehetőséget nyújt népi demok­ráciánk ellenségeinek arra, hogy építő munkánkat meg­zavarják. Ezért hazánk minden polgárának, aki hivatali ál­lása vagy munkaviszonya következtében, vagy egyéb­ként államtitokról és hivatali titokról tudomással bír, elsőrendű kötelessége ezt éberen megőrizni és a lehe­tőségét is kizárni annak, hogy az az ellenség birtokába juthasson. Annak pedig, aki e kötelességének nem tesz eleget és az államtitkot és a hivatali titkot akár szán­dékosan, akár gondatlanságból megsérti, vagy egye­nesen államtitok és hivatali titok jogosulatlan megszer­zésére törekedik, tudnia kell, hogy cselekménye súlyos büntetést von maga után. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, hogy nyomaté­kosan biztosítsa az államtitokkal és a hivatali titokkai' kapcsolatban is az éberség követelményeit, az állam­titok és a hivataü titok büntetőjogi védelméről a kö­vetkező törvényerejű rendeletet alkotja: 1- §• (1) Államtitok bármely olyan adat vagy tény (uta­sítás, intézkedés, eljárás stb.), továbbá bármely olyan irat vagy tárgy (okmány, terv, vázlat, rajz, modell, minta stb.), amelyet akár jogszabály, akár hivatalos rendelkezés államtitoknak nyilvánított vagy amelynek illetéktelen személy tudomására jutása az állam bizton­ságát, politikai, illetőleg gazdasági érdekét sérti vagy veszélyezteti. , (2) Államtitok az állami vállalatra, illetőleg más ál­lami gazdálkodó szervre vagy működésére vonatkozó olyan adat, tény, irat vagy tárgy is, amelynek illetékte­len személy tudomására jutása az állam biztonságát, po­litikai, illetőleg gazdasági érdekét sérti vagy veszélyez­teti. (3) Minden esetben államtitoknak minősül az olyan hivatalos irat vagy tárgy, amelynek tifckos kezelését ügyviteli szabályzat, a hivatalvezető vagy az arra jo­gosított más hivatalos személy elrendelte. 2- §• (1) Hivatali titok bármely olyan adat, tény, irat vagy tárgy, amelyet akár jogszabály, akár hivatalos rendelkezés (gyakorlat) hivatali titoknak nyilvánított vagy amelynek illetéktelen személy tudomására jutása az államigazgatás rendjét vagy zavartalan működését sérti vagy veszélyezteti. (2) Hivatali titok az állami vállalatra, illetőleg más állami gazdálkodó szervre vagy működésére vonatkozó olyan adat, tény, irat vagy tárgy is, amelynek illetékte­len személy tudomására jutása valamely állami vállalat működésének rendjét vagy zavartalanságát sérti vagy veszélyezteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom