Oktatás, művelődés, sport; Pénzügy; Szövetkezetek; Társadalmi szervezetek; Társadalombiztosítás; Vízügy; Levéltári tapasztalatok

Levéltári tapasztalatok - Balázs Péter: A gyűjtőterülettel kapcsolatos munkák helyzete és problémái az állami levéltárakban. • 1963. [LSZ 1963/4. 90-122. p.]

- 113 vá teszik. Ezek az átmeneti levéltárak lo évi őrzési Idő letelte után adják át az iratokat a megfelelő állandó állományú állami levéltáraknak. lo A 45/195P.SZ. kormányrendelet tehát uj, a járási tanácsok kezelésében lévő átmeneti irattárak létrehozásáról intézkedett. A rendelkezés összeállítói tisztában vnltak azzal, hogy egy ilyen országos hálózat kiépítése nem történhet meg máról-holnapra. Előzetes számitások alapján legalább 5 esztendőt tartottak szükségesnek ahhoz, hogy a járási tanácsok az emiitett iratorrő helyek felállításához szükséges személyi ée technikai feltételeket /felelős kezelő, megfelel, helyiség/ biztosítani tudják* Sajnos, a kormányrendelet megjelenése óta eltelü 5 esztendő eredményei azt mutatják, hogy a járási átmeneti irattárak szervezése az elmúlt időszak alatt nem haladt előre ar. eredetileg kitűzött Ütemterv szerint. Az országosan rendelkezésünkre álló adatokból kitűnik, hogy a 121 járás közül mindössze 31, tehát lényegében minden uegyedik hozóit létre olyan járási irattárat, amelyikbe már a községi anyagot is beszállított*. Csupán három olyan levéltárunk van /Győr, Sátoraljaújhely, Szentes/, amelyek gyűjtőterületén minden járási tanács begyűjtötte n községi iratokat, de ezeknek a lavéltáraknik gyűjtőterületéhez 1, illetve 2 járás tartozik csak. Nyolc levéltár gyűjtőterületén még egyetlen járási központi irattár sxncs, s a fentebb említett >3 ?«véltáron kivül elfogadhatónak még a debreceni, kaposvári, Pest és Nógrád megyei, pécsi, szolnoki és szombathelyi levéltár gyűjtőterületének hel/zeté'j tarthatjuk. 62 járási tanács rendelkezik olyan irattári helyiséggel, amelyikbe a közregi anyagot is begyüjtheti. A begyűjtés regtörténte után már a járások felének lesz központi irattára. A levéltáraknak a czervezésben való közreműködésnél nem srab*d túlzott igényeket támasztaniok az irattári helyinéggel szemben. Első lépésként nem kívánhatunk minden járástól mintairattárat

f fl'raeg kell elégednünk azzal, hogy a helyiség a biztonságos őrzés követelményeinek általában megfeleljen, azaz zárható és száraz legyen. Előfordult már olyan eset is, hogy a járási tanács az irattár létesítését építkezés utján kívánta megoldani, mig aztáu az elkészült irattári helyiséget egészen más célra használta ^el. Igényesnek kel^ viszont lsnnünk az iratok begyűjtésének lebonyolításánál. El kell érnünk, hogy az ira*ok kezelésével megbízott járási dolgozó az anyagot jegyzék kisérecében vegye át, sőt lehetőleg a levéltár is kapja meg a jegyzékek egy-egy másolati példányát, hogy ennek alapján a változásokat saját szervnyilvántsrtásában is átvezethesse. Az iratokat a Járási levéltárban rendezetten, az egyes községeken belül a jegyzék szerinti sorrerrlben helyeztessük el. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy az illetékes tanácsok szívesen veszik, ha a községek felé menő irattárra és iratkezelésre vonatkozó körrendeletek és utasítások kidolgozásában a levéltár is közreműködik, sőt nem egy esetben eZok megírására a levéltárigazgatót kértek fel. Levéltári részről minden alkalommal élni kei.1 ezzel a lehetőséggol, mert igy alkalom nyilik a levéltári szempontok érvényesítésére is. A járási irattárak szervezésének 19^2. év végi állapotát a IX. ez. táblázat szemlélteti.