Oktatás, művelődés, sport; Pénzügy; Szövetkezetek; Társadalmi szervezetek; Társadalombiztosítás; Vízügy; Levéltári tapasztalatok

Oktatás, művelődés, sport - A minisztérium, valamint a közvetlen felügyelete alá tartozó intézetek, intézmények, vállalatok és egyéb gazdálkodó szervek iratainak védelméről és selejtezéséről. • 1961.11.01 [161/1961. (M. K. 21.) M. M. sz. utasítás = Művelődésügyi Közlöny 1961/21.]

r) azokat az iratokat, amelyek alapján nemzetközi jogok vagy kötelezettségek keletkezése, fennállása vagy meg­szűnése állapítható meg; s) a jogszabályok előkészítésére vonatkozó iratokat. 17. Az egyes iratok tartalmi elbírálásánál felmerülő kétely esetén ügyviteli szempontból a minisztériumban a Minisztériumi Titkárság vezetője, más szerveknél a szerv vezetője; tudományos (történeti) szempontból a levéltári szakértő, művészeti szempontból pedig a minisztériumnak a művészeti ág szerint illetékes osztályvezetője dönt. 18. Az államtitkot tartalmazó ügyiratok, illetőleg fogal­mazványpapírok, gyorsírási jegyzetek stb. megsemmisíté­sére, az iratanyag selejtezőinek kijelölésére vonatkozóan az ezekre irányadó rendelkezések szerint kell eljárni. 19. A kiselejtezett minisztériumi iratokat azonnali be­zúzás végett a papírgyárnak kell átadni. A papíranyag bezúzásánál a minisztérium egyik dolgozójának jelen kell lennie. Más szerveknél a kiselejtezett papíranyag a hul­ladékgyűjtő szerv részére adható át. A minisztérium és a közvetlen felügyelete alatt álló szervek épületéből értékesítésre kerülő papíranyagot ki­vinni csak a szerv selejtezési felelősének írásbeli engedé­lyével szabad. 20. A kiselejtezett iratanyag értékesítéséből befolyt összeg 40%-át a selejtezést ellenőrző levéltár vezetőjének javaslatára a selejtezésben résztvett dolgozók jutalmazá­sára lehet felhasználni. Az iratselejtezés során teljesített kiemelkedő munkát — a selejtezést ellenőrző állami levéltár javaslatára — a jutalmazási keretből is lehet jutalmazni. 21. Az iratselejtezés lefolyásáról 2 példányban jegyző­könyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a selejtezés alá került iratok keletkezésének évszámát, a selejtezés idejét, a selejtező nevét és a kiselejtezett iratok mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyvet az illetékes szervezeti egy­ség kijelölt dolgozója, a selejtezési felelős és az állami levéltár részéről eljáró szakértő írja alá. A jegyzőkönyv egyik példányát az illetékes állami le­véltárnak kell megküldeni, másik példányát pedig a se­lejtező szerv irattárában kell megőrizni. IV. Ellenőrzés. 22. A szervek vezetői az iratok megőrzésére vonatkozó ellenőrzési munkájuk során vegyék igénybe az illetékes állami levéltár segítségét. Kérelem alapján az illetékes állami levéltár köteles az iratok megőrzését megvizsgálni, megállapításait a szerv vezetőjével közölni. 23. Az iratselejtezés levéltári ellenőrzését a területileg illetékes állami levéltárak látják el. Az iratselejtezés idő­pontját az illetékes állami levéltárral 60 nappal előbb kell közölni. 24. A titkos ügykezelés iratai selejtezésének levéltári ellenőrzése csupán a kiselejtezett iratok átvizsgálására terjed ki. 25. A levéltári ellenőrzést végző állami levéltár a kise­lejtezett iratokból bármely irat további megőrzését rendel­heti el. A kiselejtezésre kiválasztott iratokból az állami levéltár által további megőrzésre kiemelt iratot a ki nem selejtezhető iratokhoz kell sorolni. Az iratnak a kiselejtezett iratok közül történt kiemelé­sét a nyilvántartáson is keresztül kell vezetni. V. Iratok átadása a levéltár részére. 26. Az iratselejtezés során ki nem selejtezett iratanya­got az állami levéltárak veszik át. Az átadás—átvétel időpontját a szerv vezetője (a minisztériumban a Minisz­tériumi Titkárság vezetője) és az illetékes állami levéltár vezetője határozzák meg. A levéltár részére átadásra kerülő iratanyagot az át­adás—átvétel lebonyolításáig a még nem selejtezett irat­anyagtól elkülönítve kell az eredeti irattári rendben meg­tartani. 27. Az Íratok átadását, átvételét jegyzék kíséretében a tároló eszközeikkel (fedőlemez, heveder) együtt az átadó költségén kell lebonyolítani. 28. A levéltári átadásra kerülő iratokból a további mű­ködéshez szükséges iratokat a saját irattárában való meg­őrzés kötelezettségével bármely szerv visszatarthatja. A visszatartott ügyiratokat 2 példányban készült jegy­zékbe kell foglalni. A jegyzék 1 példányát a vissza nem tartott iratokkal együtt az illetékes állami levéltárnak kell átadni. A másik példányt pedig a szerv irattárában kell megőrizni. 29. Az állami levéltárak kötelesek az átvett iratokból az átadó szervnek az ügyviteléhez esetenként szükséges ira­tokat meghatározott időtartamra rendelkezésre bocsátani. Záró rendelkezés. 30. Ez az utasítás 1961. november 1. napján lép ha­tályba. Molnár János s. k., miniszterhelyettes I. SZÁMÜ JEGYZÉK* 1. Személyi és munkaügyek. Alkalmazás és annak megszüntetése nem** Alkalmazottak állománykönyve (nyilvántartása) nem Aranydiploma kiállítását tanúsító iratok nem Állástalan diplomások ügyeire vonatkozó iratok (A. D. O. B.) nem Árvaellátási ügyek 30 év Áthelyezés ncm Átminősítés nem Besorolás (átsorolás) nem * Az iratmegőrzésre és selejtezésre vonatkozó szabályok azt célozzák, hogy egyrészről az intézmények, szervek működéséhez nélkülözhetetlen iratok irattárban tartását biztosítsák, másrészről lehetővé tegyék a politikai, tudo­mányos, kulturális vagy gazdasági szempontból jelentős iiatanyag rendezett állapotban történő átadását az illeté­kes állami levéltárak részére. A különböző ügyiratcsopor­tokban jelentkező iratféleségek meghatározása az állam­igazgatás területén nem teljesen egységes, ezért különös figyelmet kell fordítani az utasítás 16. pontjában foglalt rendelkezésre, amellyel biztosítani kívánjuk a művelődés­ügy szempontjából alapvető fontosságú iratok megőrzését. Az I. számú jegyzékben több olyan ügycsoport szerepel általános megjelöléssel (pl. gyámügyek, gyermekvédelmi ügyek stb.), amelyek körébe tartozó egyes ügyek iratai a II. számú jegyzékben is szerepelnek. Ilyen esetben a rövi­debb őrzési idő csak az olyan ügyiratokra vonatkozik, amelyek a II. számú jegyzékben megjelölt ügyek körébe tartoznak. A nem selejtezhetőnek minősített ügyiratok között gyakran találhatók csekély jelentőségű, az ügy érdeme szempontjából lényegtelen iratfélék, mint pl. értesítések, meghívók stb., amelyek megőrzéséhez nem fűződik ér­dek. Ezek az iratok selejtezhetők a II. számú jegyzékben foglaltak szerint, ha pedig abban nem szerepelnek, az utasítás 5. pontjának alkalmazásával kell eljárni. Az átvizsgált és zúzdásításra kijelölt iratok közül min­den egyes iratfajtából egy-egy példányt (mintapéldány) meg kell őrizni. Az ügykörjegyzékkel vagy az utasítással kapcsolatban felmerült kérdésekben a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári és Múzeumi Főosztályához kell fordulni. ** Ebben a rovatban a „nem*" megjelölés azt jelenti, hogy a címszó alá tartozó irat nem selejtezhető, az év megjelölés pedig az őrzési időt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom