Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB
Mezőgazdaság, élelmezésügy - A mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti önálló közös vállalkozások és termelőszövetkezeti csoportok irattári anyagának selejtezése. • 1966.06.08 [MÉM Titkársága közleménye sz. n. = Mezőgazdasági Értesítő 1966/23.]
— baleseti nyilvántartások és jegyzőkönyvek, •— a termelőszövetkezetben végzett ellenőrzésekről felvett jegyzőkönyvek. Az egyéb iratok általában az irattárba helyezést követő öt év elteltével selejtezhetők. Az olyan iratok, amelyeknek okirati jellegük nincs, s így hosszabb idejű megőrzésük sem indokolt (szaklapok, folyóiratok, meghívók, árajánlatok, prospektusok, brosúrák stb.) évente rendszeresen selejtezhetők. Az iratselejtezés folyamatba tételéről — a tsz mozgalom szempontjából fontos iratok központi megőrzése és a selejtezésnél történő szakmai segítségnyújtás érdekében — a vezetőség a területileg illetékes Állami Levéltárat értesítse. A nyilvántartási (iktató) számmal ellátott, kiselejtezésre kerülő iratokról két példányban célszerű jegyzéket felvenni. A jegyzékben a selejtezésre kerülő iratok iktatószámát, rövid tárgyát és a selejtezés idejét javasoljuk feltüntetni. A jegyzéket az iratselejtezéssel megbízott személy aláírásával kell ellátni. A jegyzék egy példányát a területileg illetékes Állami Levéltárnak kell megküldeni, egy példányt pedig a termelőszövetkezet irattárában kell megőrizni. A selejtezés megtörténtéről a Melléktermék- és Hulladékgazdálkodási Iroda területileg illetékes vállalatát (MÉH) kell értesíteni, amely az iratanyagot hatóságilag megállapított áron veszi át. Javasoljuk, hogy a termelőszövetkezetek vezetősége a selejtezett iratanyag értékesítéséből befolyó bevétel egy részét a selejtezési munkában résztvevő személyek jutalmazására fordítsa. Mezőgazdasági gépjavító vállalatok által felújított alkatrészek forgalmazása (A Gépjavító Állomások Főigazgatóságának és a Mezőgazdasági Gépjavító Trösztnek együttes közleménye.) A mezőgazdasági gépalkatrész-ellátásában a cseredarabok beszolgáltatási kötelezettségének és felújításának újabb szabályozásáról szóló 21/1966. (Mg. É. 17.) FM számú utasítás mellékleteként kiadott 1. számú táblázatban megjelölt mezőgazdasági gépjavító vállalatok az utasítás 4. pontja értelmében nem tekinthetők felújító üzemeknek, s ennek folytán az általuk átvett motoralkatrészeket általában saját üzemükben használják fel. Ezért az általuk felújított alkatrészeket nem kötelesek a MEGÉV-nek, illetve az AGROKER-vállalatoknak értékesíteni. A „Baromfitenyésztés" -íflÍ a „Kertészet és Szőlészet" és a \Í...... IÉBB Technika" terjesztése ^§8 (A Tájékoztatási és Propaganda Q^^jJB A mezőgazdasági szakmai ismeretté,.- "JgB jelentős szerepet töltenek be a me i^BH szaklapok. Az általános, az üzem egész' "t^sB ség\re kiterjedő szakismeretei-: mellett ^ffl|| lentősebbé válik az egyes, speciális tJ9H ágakkal kapcsolatos korszerű ismeretek ^aH tilsa. E célt szolgálják termelési lapjain^a^H ronifitcnyénztés", a „Kertészet és Szőlés^H „Mezőgazdasági Technika". Termelőszövetkezeteink adottságaikat HüSi nálva az utóbbi evekben az egyik leginla^gS állattenyésztési ág: a baromfitenyésztés béveaM seben sikereket értek el. A nagyüzemi balig tartás, az új fajták elterjesztése, a tojás-, és^H csibetermelés, a baromfi egészségügy száj jal ismereteinek elsajátítása megköveteli, hogy^fflj dolgozók állandóan lépést tartsanak a fejlőllS Ismeretes, hogy a háztáji baromfitartásmk" ^ 3|| megtermelt termékeknek a lakosság áruefflB| szempontjából milyen nagy a jelentősége. A-IIM táji baromfiállomány árutermelésének nŐv ||S ugyancsak korszerű ismereteket követeL A |gfl ként megjelenő „Baromfitenyésztés" nevű szaii|| mindezen ismeretek közreadása mellett értéÉÉ tanácsokat ad a házlnyúltenyésztők egyreVnépe-* sebb tábora számára is. Időszakonként egy:£g£, szakkérdésről összefoglaló ismertetőket is ko&zé' tesz a szerkesztőség. H A II. ötéves tervben nagyarányú gyümölcsös- és szőlőtelepítéseket hajtottunk végre és ezek a nagyít üzemi telepek egyre nagyobb feladatok elé állí^S az ott dolgozó szakembereket és szakmunkáso|jfi A gyümölcs-, szőlő-, valamint a zöldségtermesztő ben kialakuló új korszerű technológia, az alkalagte zott új gépek, eszközök és növényvédőszejekjsHj követelik, hogy az ott dolgozók megismerkedrjeW a tudomány és a gyakorlat legújabb eredménj|B és azt üzemükben eredménnyel hasznosig A házi- és kiskertek zöldség- és gyümölcstermÖ|| tésére a lakosság áruellátásában fontos feladat n*| rul. Ezért ezek korszerű művelése, elsősorban n| vényvédelme, ugyancsak alaposabb szakmai isflüjj reteket igényel. A korszerű ismeretek megist*|| séhez és alkalmazásához nyújt segítséget & j>^M tészet és Szőlészet", mely kéthetenként meg és évenként hatszor „Kiskert" melléWf^ valamint időnként a tudományos eredmenyeK«|| szefoglaló közreadásával is szolgálja az olvasj^B dekeit. A mezőgazdasági nagyüzemek növekvő m •,^ ellátottsága, az új gépek és korszerű technOOgg alkalmazása a nagyüzemi termelésben oly 30 ^^ szaki ismeretanyag elsajátítását követeli, nélkül a mezőgazdasági termékek mennyiségig lentősen nem növelhető. A gépek, a korszerű