Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Közlekedés, posta, MÁV - Közületi szervek (vállalatok) iratainak megőrzéséről és selejtezéséről szóló 185/1951. (X. 23.) M. T. sz. rendelet végrehajtása. • 1952.04.26 [13/6/1952. sz. utasítás = Közlekedésügyi Értesítő 1952/11.]

12. §. (1) A selejtezésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a selejtezési munkacsoport tagjainak névsorát, a selejtezés alá vett iratsorozatok tárgyát és évfolyamát, a kiselejtezett iratok darabszámát, hozzávetőleges súlyát, a kiselejtezett iratokat felülvizsgáló csoportfelelős nevét és a munkálatok időtartamát. A selejtezés jóváhagyása és végrehajtása után a Levél' tárak Országos Központja (területileg közlevéltár), ül. a Magyar Munkásmozgalmi Intézet részére átadott iratok jegyzékét, továbbá a selejtezett anyag átvételére vonatkozó elismervényt. (2) A selejtezési jegyzőkönyvet a selejtezési munkacsoport tagjai aláírják, a selejtezési felelős és a bizottság tagjai záradékolják és a selejtezés jóváhagyása céljából a közület vezetőjének bemutatják. A selejtezési jegyzőkönyvet az érdekelt irattárban kell elhelyezni. 13. §. (1) Az irat kiselejtezésének megtörténtét az irattározás bejegyzésére használt kezelőkönyvben, illetőleg nyilvántartó lapon az irat iktatószáma mellett „kiselejtezve" szó és a selejtezés évének bejegyzésével fel kell tüntetni. (2) A kiselejtezés megtörténtét csak a selejtezés jóváhagyása után lehet bejegyezni. 14. §. (1 Azokat az iratokat, amelyek az utasítás 8. §-ának (2) bekezdése értelmében nem selejtezhetök ki, a selejtezés befejezésétől számított egy éven-- belül a reájuk vonatkozó kezelési könyvekkel, valamint a Magyar Munkásmozgalmi Intézet részére kiválogatott iratokból készített jegyzék egy. példányával együtt az illetékes közlevéltárnak kell átadni. (2) Az illetékes közlevéltár az előző bekezdésben említett iratanyagot a selejtezés befejezését követő egy éven belül átvenni köteles. Az átadás megtörténtéig azt az irattári anyagtól elkülönítve, állványokon elhelyezve, rendezett állapotban, kutatásra alkalmas módon köteles megőrizni. 15. §. (1) A kiselejtezett iratanyagból kikerülő és újra felhasználható anyagok (irattartó, iratkötöző anyag, tiszta papiros stb.) felhasználásáról a közület vezetője köteles gondoskodni. (2) Az újból fel nem használható kiselejtezett iratanyagot a selejtezés ellenőrzése és jóváhagyása után a területileg illetékes hulladékpapírgyűjtő szervnek kell hatóságilag megállapított áron eladni. A továbbiakban e tekintetben a 185/1951. M..T. sz. rendelet 6. §. (4) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. (3) A kiselejtezésnél a kiselejtezésre, megsemmisítésre kijelölt ügyiratok mellett található könyvek, nyomdai termékek, irodalmi és tudományos munkák kéziratai, valamint a muzeális értékű tárgyakat ki kell emelni. A könyveket, nyomdai termékeket, nyomtatványokat, stb. az Országos Könyvtári Központnak, a kéziratokat a területileg illetékes levéltárnak, a muzeális értékű tárgyakat pedig a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának kell átadni. 16. §. (1) A felszabadulás előtt bizalmas és szigorúan bizalmas iratok selejtezését a közület vezetőjének, vagy helyettesének ellenőrzése mellett kizárólag azok kezelője végezheti. Ezeknek az iratoknak a selejtezésnél a Magyar Munkásmozgalmi Intézet által egybeállított és a 12. § (1) bekezdésben említett jegyzékben foglalt szempontokat szintén figyelembe kell venni. Egyébként az utasítás az ügykörjegyzék rendelkezéseit értelemszerűen a bizalmas és szigorúan bizalmas iratok selejtezésénél alkalmazni kell. (2) A bizalmas jelzésű iratokat csak őrölt, vagy zúzott állapotban szabad a hulladékgyűjtő szervnek átadni. Ha erre nincs lehetőség, az iratokat a selejtező közület megbízottjának ellenőrzése mellett lezárt zsákokban kell a feldolgozó üzem telepére szállítani és ott a megbízott jelenlétében bezúzni. A szigorúan bizalmas jelzésű iratokat hulladékgyűjtő szervnek átadni nem szabad, azok megsemmisítéséről a kezelő közület köteles gondoskodni. 17. §. (1) A közületek — ellenőrzés céljából — a selejtezés megkezdéséről és befejezéséről a szakfelügyeletet ellátó főosztálynak jelentést tenni kötelesek. Ugyancsak a selejtezés megkezdése, illetve befejezése előtt 5 nappal a beszállítandó iratanyag kb. mennyiségének megjelölésével a Magyar Munkásmozgalmi Intézetet értesíteni tartoznak. Dr- Kovács Kálmán s. k. az igazgatási főosztály vezetője 11/19/1952. Uj főfelügyeleti igazolványok rendszeresítése Előadó: Sziráki László (Igazgatási főosztály). A postaügyi minisztérium felállításával tárcánk elnevezésének megváltozása szükségessé teszi, hogy 1952. május hó 1-től új főfelügyeleti, 111. szolgálati igazolványokat rendszeresítsek. A 7.615/32—2/1949. Eln. sz. alatt rendszeresített főfelügyeleti igazolványok 1952. évi május hó 31-ével érvényüket vesztik. Az új igazolványok rendszeresítésével a fent idézett rendelet egyéb rendelkezései továbbra is hatályban maradnak. A kiadandó főfelügyeleti igazolványok borítólapja a Népköztársasági címert és a következő aranyozott feliratot tartalmazza: „Igazolvány a Közlekedésügyi Minisztérium — mint Közlekedésügyi Főfelügyeleti Hatóság — tagjai részére." Dr. Kovács Kálmán s.' k. az igazgatási főosztály vezetője 322/19^—1/1952. Az Állami Autóműszaki Intézet tanfolyamán résztvevő gépjáróművezetők költségeinek [megtérítése A pénzügyminisztérium a 322—38/1952. I. a. számú rendeletével az Állami Autóműszaki Intézet tanfolyamán résztvevő gépjáróművezetők költségeinek megtérítését a következőképpen szabályozta: A tanfolyamon, illetőleg a vizsgán való részvétel, esetén a gépjáróművezetők részére meg kell téríteni a tanfolyam részvételi díját. A vidékről behívott gépjáróművezetőt a hivatalos kiküldetések esetén járó kiküldetési költségek illetik meg. Élelmezési és szállásköltség nem számítható fel abban az esetben, ha a gépjáróművezető étkezéséről, illetőleg szállásáról' természetben történik gondoskodás. A tanfolyam részvételi díját a költségvetés 161. gépjárómű fenntartás alrovat terhére kell kifizetni. A gépjáróművezető részére a tanfolyamon való részvétel időtartama alatt kizárólag az alapfizetés folyósítható, km-pénz, túlóradíj és prémium nem utalható ki. Ezt a rendeletet 1952. évi április hó -tői kell alkalmazni. Mezei Gábor s. k. a költségvetési osztály vezetője