Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar

Igazságügy, rendvédelem - Ügyvédi munkaközösségek ügyrendjéről. Az ügyvédi munkaközösségek ügyrendje. • 1967. szept. [113/1967. (I K 10.) I M sz. utasítás = Ügyvédi Közlöny 1967/9.]

A munkaközösség tagjai; a tagok jogai és kötelezettségei 4. Munkaközösség tagja az lehet, akit valamely ügyvédi kamara az ügyvédek névjegyzékébe bejegyzett. 5. A munkaközösségi tag legjobb tudása szerint teljesíti hivatásából eredő feladatait (Üt 1. §), ennek során a hatóság (bíróság, államigazgatási szerv, stb.) tevékenységéhez segítséget nyújt azzal is, hogy az ügy mielőbbi befejezésének előmozdítására törekszik. A munkaközösségi tagnak a magánéletben is tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az ügyvédségbe vetett bizalmat megingathatja. 6. A munkaközösség tagját (alkalmazottját) a titoktartási kötelezettség [Üt 8. § (1) bek.] nemcsak az általa intézett ügyek tekintetében, hanem azokban »az ügyekben is terheli, amelyekről munkaközösségi tagsága (alkalmazotti munkaviszonya) révén szerez tudomást. 7. A munkaközösségi tag a jogszabályokban — így a R 28. §-bain megállapított jogait, illetőleg kötelezettségeit az alábbiakra figyekmmel gyakorolja: a) állami vállalatnak (intézménynek), illetőleg szövetkezetnek a munkaközösség részére adott — meghatározott időre szóló — megbízása alapján a képviseletet ellátó munkaközösségi tag az ügyintézéshez szükséges rövidebb időt igénylő ténykedést a megbízó irodájában (telepén) a R 28. §-ának f) pontjában írt külön engedély nélkül — is elláthatja; b) ha az ügyintéző munkadíjat vagy az üggyel összefüggő más pénzösszeget a R 28. §-ának g) pontja alapján kivételesen a munkaközösség (kirendeltség, ügyelet) helyiségén kívül vett fel, arról ideiglenes elismervényt ad, majd a felvett összeget haladéktalanul befizeti a munkaközösség pénztárába: a nyugtakönyvből a R. 26. § (3) bekezdésében meghatározott elismervényt a befizető részére ebben az esetben is kell adni; c) a munkaközösség költségvetésére vonatkozó elszámolást és az ehhez tartozó okiratokat megtekintheti. III. Az ügyvédjelölt 8: A munkaközösséghez beosztott ügyvédjelölt tevékenységét a vezető irányítja; olyan feladatokkal bízza meg, amelyek elvégzése során az ügyvédi tevékenység minden területén elsajátíthatja az ügyvédi működéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. 9. Az ügyvédjelölt joggyakorlatáért felelős munkaközösségi tag [R 81. § (3) bek.] kijelölése különösen nagyobb létszámú munkaközösségekben kívánatos. Annak érdekében, hogy. a különböző jogterületeken az ügyvédjelölt fejlődése egyaránt biztosított legyen, a felelőst időszakonként változtatni kell. Az ügyvédjelöltet szakmai fejlődése érdekében úgy kell foglalkoztatni, hogy az egyes ügyintéző ügyvédek felügyélete mellett folyamatosan ügyeket intézzen. Az általa intézendő ügyeket a vezető, illetőleg a felelős ügyvéd választja ki. Az ügyvédjelölt részére a munkaközösségi tagok feladatokat csak kellő időben, a munkaközösség vezetője, vagy a kijelölt felelős közbenjöttével adhatnak. 10. A munkaközösség segítséget nyújt ahhoz, hogy az ügyvédjelölt az ügyvédi-jogtanácsosi vizsgára felkészülhessen. Ennek érdekében a vezető gondoskodik arról, hogy a jelöltnek napi elfoglaltsága mellett megfelelő idő álljon rendelkezésére, rendszeres tanulás céljára, illetőleg, hogy a szervezett oktatáson rendszeresen részt vegyen. 11. A munkaközösség taggyűlése félévenként megtárgyalja az ügyvédjelölt tevékenységét; erről a vezető a kamarát is rendszeresen tájékoztatja. 12. A munkaközösség vezetője vagy a kijelölt felelős a munkaközösségnél zárógyakorlatot folytató joghallgató tevékenységét az ügyvédjelölt működéséhez hasonló módon irányítja. A gyakornokot olyan feladatokkal kell ellátni, amelyek az államvizsgára való felkészülését előmozdítják. IV. A munkaközösség alkalmazottai 13. A munkaközösség alkalmazottainak (adminisztrátor, gép- és gyorsíró, könyvelő, takarító stb.) felvétele és munkaviszonyának megszüntetése a vezető hatáskörébe tartozik. Az alkalmazáshoz és a munkaviszony megszüntetéséhez a taggyűlés hozzájárulása szükséges. V. Az ügyvédi megbízás létrejötte, tartalma és az ügyvédi működés szabályai 14. A munkaközösség az egyes ügyekben az ügyfél vagy más jogosult megbízása, illetőleg bírósági vagy hatósági kirendelés alapján jár el. A fél a megbízás alisalmával meghatalmazást, és tényvázlatot ír alá az ügyvédi munkaközösség részére. 15. A munkaközösség ugyanabban az ügyben ellenérdekű felek képviseletét csak akkor vállalhatja, ha az ellen a kellően tájékoztatott feleknek kifogásuk nincs. A tájékoztatás megtörténtét, valamint a felek hozzájáruló nyilatkozatát az Ut 10. § <1) bekezdése alapján készített tényvázlatba fel kell venni. A munkaközösségnek a később jelentkező ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy ellenfele már adott megbízást. Ha a' később jelentkező fél a körülmény ismeretében a megbízást megadja, az érvényesen létrejön. Erről értesíteni kell a korábban jelentkezett ügyfelet. Ha a munkaközösség ellenérdekű felek képviseletét vállalta el, az a munkaközösségi tag {ügyvédjelölt), aki az egyik fél érdekében eljárt, a másik fél képviselőjeként nem léphet fel. 16. Ha a megbízást az Üt 25. § (2) bekezdése alapján közvetlenül az ügyfél által választott ügyvéd vállalta, a megbízás létrejöttéhez szükséges, hogy a munkaközösség vezetője az ügyvéd ügyvállalását jóváhagyja. Az ügy vállalásának jóváhagyása alkalmával a vezető a munkaközösség tagja által az ügyvédi munkadíjra vonatkozóan kötött megállapodást módosíthatja. Ha a megbízás elvállalásakor a munkadíj vagy a költség összege nem állapítható meg, az erre vonatkozó megállapodást — a vezető engedélyével — későbbre lehet halasztani. Az ügyfelet a munkadíj és költség várható összegéről ilyen esetekben is tájékoztatni kell. A tájékoztatás megtörténtét, valamint a végleges megállapodás akadályát, és előre-