Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar

Igazságügy, rendvédelem - Országos Ügyvédi Tanács ügyrendjéről. Az Országos Ügyvédi Tanács ügyrendje. • 1967. jan. [110/1966. (IK 1967. 1.) IM sz. utasítás = Ügyvédi Közlöny 1967/1.]

e) elvi iránymutatást ad az Országos Ügyvédi Tanács szerveinek és tisztségviselőinek tevékenységéhez í) állást foglal az elnökség által a teljes ülés ele terjesz­tett kérdésekben, illetőleg dönt az ilyen ügyekben elő­terjesztett javaslatokról; . , . g) dönt az elnökség elvi állásfoglalásainak es javasla­tainak jóváhagyásáról; h) megvitatja az elnökség munkájáról szóló beszámolót és dönt a beszámoló jóváhagyásáról; i) az Országos Ügyvédi Tanács tevékenységéről az igaz­ságügyim ndsztertnek rendszeres időközökben, beszámol. 7. A teljes ülés az ügyvédeket érintő bármely kérdés­ben állást foglalhat és javaslatot tehet e kérdések rende­zésére. 8. A teljes ülést évenként legalább kétszer össze kell hívni, össze kell hívni a teljes ülést ezen kívül akkor is, ha az elnökség a tárgysorozat megjelölésével kéri vagy az igazságügyminiszter kívánja. A teljes ülés összehívásáról az elnök gondoskodik 9. A teljes ülés határozatképes, ha az ülésen a tagok kétharmad része jelen van. A teljes ülés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 10. A teljes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvet a teljes ülésen résztvevők közül két tag hitelesíti. A jegy­zőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, az elhangzott javaslatokat és hozzászólásokat, a szavazás eredményét, a teljes ülés állásfoglalásait, valamint az ülésen hozott határozatokat. A teljes ülés. tagjaival írás­ban közölt vitaanyag a jegyzőkönyv mellékletét alkotja. A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni. A teljes ülés határozatait, állásfoglalásait, a jegyző­könyvet és mellékletét az elnök 15 nap alatt felterjeszti az igazságügyminiszterhez. A teljes ülés határozatait csak az igazságügyminiszter jóváhagyása után lehet az ügy­védi kamarákkal közölni. Az elnökség 11. Az Országos Ügyvédi Tanács elnöksége elnökből, elnökhelyettesekből, titkárból, valamint öt-hét tagból áll [R 69/A. § (1) bek.]. 12. A teljes ülések közötti időszakban az Országos Ügyvédi Tanács ügyeit az elnökség intézi.. 13. Az elnökség feladatai különösen: a) a teljes ülés által választott személyekből megala­kítja a másodfokon eljáró tanácsokat és az állandó bizott­ságokat, valamint fontosabb eseti feladat elvégzésére különbizottságokat alakít; b) kijelöli az Országos Ügyvédi Tanács vizsgálataiban résztvevő személyeket; a vizsgálatokról készített beszá­moló jelentést az igazságügyminiszterhez felterjeszti; c) irányítja — a teljes ülés elvi iránymutatása alap­ján — az elnökség tisztségviselőinek (elnök, elnökhelyet­tesek, titkár és az Országos Ügyvédi Tanács bizottságai­nak) tevékenységét, s dönt az erről szóló beszámoló elfo­gadásáról; d) elkészíti a költségvetést s a teljes ülés döntése alap­ján jóváhagyásra az igazságügyminiszterhez felterjeszti; elkészíti a zárszámadást és jóváhagyásra a teljes ülés elé terjeszti; e) megállapítja a kamarák által az Országos Ügyvédi Tanács költségvetéséhez fizetendő hozzájárulás mértékét és ezt közli a kamarákkal, a jóváhagyott költségvetésről, illetőleg pénzügyi tevékenységéről a teljes ülésnek beszá­mol; f) rendszeresen résztvesz az Igazságügyminisztérium által tartott vizsgálatokban; g) irányítja és szervezi az ügyvédek továbbképzését, továbbá közreműködik az ügyvédjelöltek oktatásában; h) elkészíti az Országos Ügyvédi Tanács munkatervét és jóváhagyásra a teljes ülés elé terjeszti; i) előkészíti a teljes üléseket, gondoskodik a határozatok végrehaj tásáról; j) munkájáról a teljes ülésnek rendszeresen beszámol; a teljes ülések közötti időszakban tevékenységéről az Országos Ügyvédi Tanács tagjait folyamatosam tájékoz­tatja. 14. Ha az elinökség tagjai vagy a fegyelmi megbízottak a jogszabályokban meghatározott feladataikat nem látják el megfelelően, az elnökség kezdeményezheti, hogy az igazságügyminiszter a visszahívásra a teljes ülésnek te­gyen javaslatot. A másodfokon eljáró tanácsok elnökei­nek, tagjainak és póttagjainak az állandó bizottságok el­nökeinek, titkárainak és tagjainak visszahívására az el­nökség közvetlenül a teljes ülésnek tesz javaslatot. A kü­lönbizottságok tagjainak felmentése kérdésében az elnök­ség határoz. 15. Az elnökség állást foglal az ügyvédeket érintő kér­désekben és javaslatokat tesz a kérdések rendezésére; a fontosabb kérdésekben elvi állásfoglalásait és javaslatait jóváhagyásra a teljes ülés elé terjeszti. A kiemelkedően fontos kérdésékben a teljes ülés dönt; az elnökség e kér­déseket javaslataival együtt a teljes ülés elé terjeszti. 16. Az elnökség havonta egyszer — szükség esetéin azon­ban többször is — ülést tart; az ülés összehívásáról az elnök gondoskodik. 17. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a tagok két­harmad része jelén van. Az elnökség határozatait szótöbb­séggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök szava­zata dönt. 18. Az elnökség üléseire szükség esetén az állandó bi­zottságok, illetőleg a (másodfokon eljáró tanácsok elnökeit, a fegyelmi .megbízottakat, továbbá — kivételes esetek­ben — az ülésen tárgyalt ügyben 'kimagasló szakismeret­tel rendelkező más személyeket is meg lehet hívni. A meg­hívottak az elnökség ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, ame­lyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A 10. pontnak a jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó szabályait az elnök­ségi ülésről készített jegyzőkönyvre is alkalmazni kell. Az állandó bizottságok 19. Fontos feladatok teljesítésére az Országos Ügyvédi Tanács teljes ülése állandó bizottságot alakíthat. A há­rom-hét tagú állandó bizottságok elnökeit, titkárait és tagjait a teljes ülés választja. 20. Az oktatási bizottság az elnökség irányítása alap­ján teljesíti az ügyvédek és az ügyvédjelölték oktatá­sával kapcsolatos feladatokat. Ügykörébe tartozik kü­lönösen: a) az oktatási terv előkészítése; b) az oktatás megszervezésének elősegítése; c) az oktatás ellenőrzése. 21. Az oktatási bizottság elnöke az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese, aki e jogkörében irányítja a bizottság tagjainak tevékenységét, rendszeres időközök­ben beszámol a bizottság tevékenységéről az elnökség­nek, elkészíti, s jóváhagyásra az elnökség elé terjeszti a bizottság munkájáról az igazságügyminiszter részére készített jelentést. 22. Az Országos Ügyvédi Tanács teljes ülése a meg­felelő színvonalú szakmai oktatás elősegítésére oktatási szakbizottságot alakíthat (pl. ügyvédjelölti szakbizott­ság). Az oktatási szakbizottság elnökét, titkárát és tag­jait a teljes ülés választja meg. Az oktatási szakbizott­ság az oktatási bizottság elnökének irányítása és ellen­őrzése alatt áll. 23. Az elvi bizottság ügykörébe tartozik az ügyvéde­ket érintő fontosabb kérdésekkel kapcsolatos állásfog­lalások, javaslatok kidolgozása. 24. Az elvi bizottság elnöke az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese. Az elnök irányítja a bizottság működését, s erről beszámol az elnökségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom