Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar
Igazságügy, rendvédelem - Országos Ügyvédi Tanács ügyrendjéről. Az Országos Ügyvédi Tanács ügyrendje. • 1967. jan. [110/1966. (IK 1967. 1.) IM sz. utasítás = Ügyvédi Közlöny 1967/1.]
e) elvi iránymutatást ad az Országos Ügyvédi Tanács szerveinek és tisztségviselőinek tevékenységéhez í) állást foglal az elnökség által a teljes ülés ele terjesztett kérdésekben, illetőleg dönt az ilyen ügyekben előterjesztett javaslatokról; . , . g) dönt az elnökség elvi állásfoglalásainak es javaslatainak jóváhagyásáról; h) megvitatja az elnökség munkájáról szóló beszámolót és dönt a beszámoló jóváhagyásáról; i) az Országos Ügyvédi Tanács tevékenységéről az igazságügyim ndsztertnek rendszeres időközökben, beszámol. 7. A teljes ülés az ügyvédeket érintő bármely kérdésben állást foglalhat és javaslatot tehet e kérdések rendezésére. 8. A teljes ülést évenként legalább kétszer össze kell hívni, össze kell hívni a teljes ülést ezen kívül akkor is, ha az elnökség a tárgysorozat megjelölésével kéri vagy az igazságügyminiszter kívánja. A teljes ülés összehívásáról az elnök gondoskodik 9. A teljes ülés határozatképes, ha az ülésen a tagok kétharmad része jelen van. A teljes ülés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 10. A teljes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvet a teljes ülésen résztvevők közül két tag hitelesíti. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, az elhangzott javaslatokat és hozzászólásokat, a szavazás eredményét, a teljes ülés állásfoglalásait, valamint az ülésen hozott határozatokat. A teljes ülés. tagjaival írásban közölt vitaanyag a jegyzőkönyv mellékletét alkotja. A jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni. A teljes ülés határozatait, állásfoglalásait, a jegyzőkönyvet és mellékletét az elnök 15 nap alatt felterjeszti az igazságügyminiszterhez. A teljes ülés határozatait csak az igazságügyminiszter jóváhagyása után lehet az ügyvédi kamarákkal közölni. Az elnökség 11. Az Országos Ügyvédi Tanács elnöksége elnökből, elnökhelyettesekből, titkárból, valamint öt-hét tagból áll [R 69/A. § (1) bek.]. 12. A teljes ülések közötti időszakban az Országos Ügyvédi Tanács ügyeit az elnökség intézi.. 13. Az elnökség feladatai különösen: a) a teljes ülés által választott személyekből megalakítja a másodfokon eljáró tanácsokat és az állandó bizottságokat, valamint fontosabb eseti feladat elvégzésére különbizottságokat alakít; b) kijelöli az Országos Ügyvédi Tanács vizsgálataiban résztvevő személyeket; a vizsgálatokról készített beszámoló jelentést az igazságügyminiszterhez felterjeszti; c) irányítja — a teljes ülés elvi iránymutatása alapján — az elnökség tisztségviselőinek (elnök, elnökhelyettesek, titkár és az Országos Ügyvédi Tanács bizottságainak) tevékenységét, s dönt az erről szóló beszámoló elfogadásáról; d) elkészíti a költségvetést s a teljes ülés döntése alapján jóváhagyásra az igazságügyminiszterhez felterjeszti; elkészíti a zárszámadást és jóváhagyásra a teljes ülés elé terjeszti; e) megállapítja a kamarák által az Országos Ügyvédi Tanács költségvetéséhez fizetendő hozzájárulás mértékét és ezt közli a kamarákkal, a jóváhagyott költségvetésről, illetőleg pénzügyi tevékenységéről a teljes ülésnek beszámol; f) rendszeresen résztvesz az Igazságügyminisztérium által tartott vizsgálatokban; g) irányítja és szervezi az ügyvédek továbbképzését, továbbá közreműködik az ügyvédjelöltek oktatásában; h) elkészíti az Országos Ügyvédi Tanács munkatervét és jóváhagyásra a teljes ülés elé terjeszti; i) előkészíti a teljes üléseket, gondoskodik a határozatok végrehaj tásáról; j) munkájáról a teljes ülésnek rendszeresen beszámol; a teljes ülések közötti időszakban tevékenységéről az Országos Ügyvédi Tanács tagjait folyamatosam tájékoztatja. 14. Ha az elinökség tagjai vagy a fegyelmi megbízottak a jogszabályokban meghatározott feladataikat nem látják el megfelelően, az elnökség kezdeményezheti, hogy az igazságügyminiszter a visszahívásra a teljes ülésnek tegyen javaslatot. A másodfokon eljáró tanácsok elnökeinek, tagjainak és póttagjainak az állandó bizottságok elnökeinek, titkárainak és tagjainak visszahívására az elnökség közvetlenül a teljes ülésnek tesz javaslatot. A különbizottságok tagjainak felmentése kérdésében az elnökség határoz. 15. Az elnökség állást foglal az ügyvédeket érintő kérdésekben és javaslatokat tesz a kérdések rendezésére; a fontosabb kérdésekben elvi állásfoglalásait és javaslatait jóváhagyásra a teljes ülés elé terjeszti. A kiemelkedően fontos kérdésékben a teljes ülés dönt; az elnökség e kérdéseket javaslataival együtt a teljes ülés elé terjeszti. 16. Az elnökség havonta egyszer — szükség esetéin azonban többször is — ülést tart; az ülés összehívásáról az elnök gondoskodik. 17. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a tagok kétharmad része jelén van. Az elnökség határozatait szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 18. Az elnökség üléseire szükség esetén az állandó bizottságok, illetőleg a (másodfokon eljáró tanácsok elnökeit, a fegyelmi .megbízottakat, továbbá — kivételes esetekben — az ülésen tárgyalt ügyben 'kimagasló szakismerettel rendelkező más személyeket is meg lehet hívni. A meghívottak az elnökség ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A 10. pontnak a jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó szabályait az elnökségi ülésről készített jegyzőkönyvre is alkalmazni kell. Az állandó bizottságok 19. Fontos feladatok teljesítésére az Országos Ügyvédi Tanács teljes ülése állandó bizottságot alakíthat. A három-hét tagú állandó bizottságok elnökeit, titkárait és tagjait a teljes ülés választja. 20. Az oktatási bizottság az elnökség irányítása alapján teljesíti az ügyvédek és az ügyvédjelölték oktatásával kapcsolatos feladatokat. Ügykörébe tartozik különösen: a) az oktatási terv előkészítése; b) az oktatás megszervezésének elősegítése; c) az oktatás ellenőrzése. 21. Az oktatási bizottság elnöke az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese, aki e jogkörében irányítja a bizottság tagjainak tevékenységét, rendszeres időközökben beszámol a bizottság tevékenységéről az elnökségnek, elkészíti, s jóváhagyásra az elnökség elé terjeszti a bizottság munkájáról az igazságügyminiszter részére készített jelentést. 22. Az Országos Ügyvédi Tanács teljes ülése a megfelelő színvonalú szakmai oktatás elősegítésére oktatási szakbizottságot alakíthat (pl. ügyvédjelölti szakbizottság). Az oktatási szakbizottság elnökét, titkárát és tagjait a teljes ülés választja meg. Az oktatási szakbizottság az oktatási bizottság elnökének irányítása és ellenőrzése alatt áll. 23. Az elvi bizottság ügykörébe tartozik az ügyvédeket érintő fontosabb kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások, javaslatok kidolgozása. 24. Az elvi bizottság elnöke az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese. Az elnök irányítja a bizottság működését, s erről beszámol az elnökségnek.