Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar

Igazságügy, rendvédelem - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről. Melléklet: 1-2. • 1994.12.14 [1994:LXXX. tv. = Magyar Közlöny 1994/120.]

1994/120. szám MAGYAR KÖZLÖN'Y 4045 fegyelmi büntetésnél két évig, megrovás esetén egy évig a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Ha az ügyész a büntetés hatályának eltelte előtt jogerősen újabb fegyelmi büntetésben részesül, az új büntetésre előírt határidővel büntetésének hatálya meghosszabbodik. Az ügyész a hatályos fegyelmi büntetéséről köteles számot adni. Ha az ügyészségi szolgálati viszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt ügyésszel a büntetés hatályának fennálltáig újabb ügyészségi szolgálati viszony nem létesíthető. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell. (3) A fegyelmi büntetés hatálya alól az arra érdemes ügyészt kérelmére a fegyelmi büntetés kiszabására jogosult fegyelmi jogkört gyakorló személv mentesítheti, ha a büntetés időbeli hatályának fele eltelt, feltéve, hogy az ügyész újabb fegyelmi büntetésben nem részesült. (4) A fegyelmi eljárás vagy büntetés hatálya miatt elmaradt magasabb fizetési osztályba vagy fokozatba történő előrelépés a mentesülés vagy mentesítés időpontjában esedékes. A következő előrelépés időpontját — a fegyelmi eljárás vagy büntetés miatti szünetelés figyelmen kívül hagyásával — az eredeti időponttól számítva kell megállapítani. 67. § (1) A bíróság által el nem bírált jogerős fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős határozatra hivatkozik, amelyet korábban nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálás esetén az reá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna. (2) Az új eljárást a sérelmezett határozat meghozatalára jogosult fegyelmi jogkört gyakorlónál kell kezdeményezni. A kérelmet elutasító határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint jogorvoslatnak van helye. Az eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. (3) Ha az ügyész az új eljárás kezdeményezésére okot adó körülményről csak hat hónap után szerzett tudomást, vagy esak később jutott abba a helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményezzen, a határidőt ettől az időponttól kell számítani. A megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után új eljárás nem kezdeményezhető. (4) A magasabb vezető állású ügyész és a vezető állású ügyész, továbbá — az új eljárásnak hat hónap utáni kezdeményezése esetén — a többi ügyész nem követelheti az eredeti munkakörben vagy szolgálati helyen történő további foglalkoztatását, s hat hónapon túli időre munkabérkövetelést sem támaszthat. (5) Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyának helyreállítása helyett a felmentés esetén egyébként járó végkielégítés kétszeres összegére tarthat igényt. 68. § A bíróság állal fegyelmi ügyben hozott jogerős határozat elleni perújítás során a 67. § (4)—(5) bekezdésében foglalt rendelkezést is alkalmazni kell. 69. § Az ügyész részére a fegyelmi eljárással kapcsolatban felmerült és indokolt költségeit meg kell téríteni, ha a fegyelmi vétség elkövetésének megállapítására nem került sor. XI. Fejezet A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG 70. § (1) Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyából eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. (2) Az ügyész vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetőleg mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. 71. § (1) Gondatlan károkozás esetén — a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével — a kártérítés mértéke az ügyész egyhavi személyi alapbérének ötven százalékát nem haladhatja meg. (2) Gondatlan károkozás esetén az ügyész háromhavi személyi alapbére erejéig felel, amennyiben a) a kárt súlyos gondatlanságával, illetőleg az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozta; b) a kár olyan — jogszabályba ütköző — utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított ügyész előzőleg a figyelmét felhívta. 72. § Szándékos károkozás esetén az ügyész a teljes kárt köteles megtéríteni. 73. § A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni: a) a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért és a leltárhiányért való felelősségre; b) a megőrzésre átadott dolog megrongálódása folytán keletkezett kárért való felelősségre; c) az együttesen okozott kárért való felelősségre; d) a kár összegének meghatározására. 74. § (1) A legfőbb ügyész helyettes kártérítési feleiősségét a legfőbb ügyész, a többi ügyész kártérítési felelősségét pedig a fegyelmi jogkör gyakorlója kártérítési határozattal állapítja meg.