Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar

Igazságügy, rendvédelem - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről. Melléklet: 1-2. • 1994.12.14 [1994:LXXX. tv. = Magyar Közlöny 1994/120.]

felfedezettnek, amikor arról, illetőleg az elkövetésével alaposan gyanúsítható személyéről a fegyelmi jogkör gyakorlója vagy annak szolgálati felettese tudomást szerzett. (2) Ha az ügyész fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás, illetőleg szabálysértési eljárás indult, és az az ügyész felelősségét megállapító határozattal fejeződött be, a jogerős határozatnak a munkáltatóval való közlésétől számított három hónapon túl, illetőleg ha az eljárás az (1) bekezdésben említett hároméves határidőn túl fejeződik be, akkor az eljárás jogerős befejezésétől számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak. 55. § (1) Az ügyésszel szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) feddés; b) megrovás; c) a legfőbb ügyész által adományozott elismerés visszavonása; d) alacsonyabb munkakörbe helyezés, illetőleg vezetői tisztségből való felmentés; e) hivatalvesztés. (2) Az elismerés visszavonása az (1) bekezdés d)—e) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetésekkel együttesen is kiszabható. (3) Az alacsonyabb munkakörbe helyezés csak az ügyész képesítésének megfelelő munkakörbe történhet, s az mind határozott, mind pedig határozatlan időre kiszabható. Az alacsonyabb munkakörbe helyezés más — az ügyész szolgálati helyével vagy lakóhelyével azonos helységben lévő — szolgálati helyre is történhet. 56. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorolja: a) a legfőbb ügyész a magasabb vezető állású ügyészek felett; b) a főosztályvezető ügyész a vezetése alatt álló főosztály ügyészei felett; c) a főosztályi szervezetbe nem tartozó legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész a vezetése alatt álló osztály ügyészei felett; dj a főügyész a vezetése alatt álló főügyészség ügyészei és*a főügyészség alá rendelt helyi ügyészségek ügyészei felett; e) a katonai főügyész a katonai ügyészségeket vezető ügyészek helyettesei felett; f) a katonai ügyészséget vezető ügyész pedig a vezetése alatt álló katonai ügyészségen szolgálatot teljesítő katonai ügyészek felett. (2) Az 55. § (1) bekezdésénekc)—e) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetés kiszabására az (1) bekezdés b)—f) pontjában említett esetben is csak a legfőbb ügyész jogosult. Az 55. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést a katonai ügyészségi csoportvezető ügyésszel szemben a katonai főügyész is kiszabhatja. (3) A legfőbb ügyész az (1) bekezdés b)—f) pontjában említett esetben hatáskörébe vonhatja a fegyelmi jogkör gyakorlását. 57. § (1) A fegyelmi eljárást az 56. § (1) bekezdésében említett fegyelmi jogkört gyakorló személy rendeli el indokolt írásbeli határozattal. A határozatot a fegyelmi eljárás alá vont ügyésznek kézbesíteni kell. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. (2) A fegyelmi eljárást harminc nap alatt kell lefolytatni. A határidő egy ízben harminc nappal meghosszabbítható. Ha pedig az ügyben büntetőeljárás, illetőleg szabálysértési eljárás is indult, annak befejezéséig az eljárás felfüggeszthető. 58. § (1) A fegyelmi eljárás alá vont ügyészt a legfőbb ügyész az állásából felfüggeszti, ha az ügyészt előzetes letartóztatásba helyezték vagy vele szemben ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el. A felfüggesztés akkor is elrendelhető, ha az ügyész jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a fegyelmi vétség súlya és jellege a szolgálati helyétől való távoltartását indokolja. A felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat közlésétől számított nyolc napon belül a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint jogorvoslattal élhet, amelynek nincs halasztó hatálya. (2) Az állásból történő felfüggesztést meg kell szüntetni, ha annak indoka már nem áll fenn. (3) A felfüggesztés idejére az ügyészt személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak megfelelő összegű munkabér illeti meg. Ennek legfeljebb ötven százalékát négy hétre vissza lehet tartani. A teljes összeget kell visszatartani a hivatalvesztés büntetést kiszabó fegyelmi határozat kézbesítésétől annak jogerőre emelkedéséig. A munkabér visszatartása ellen nincs helye jogorvoslatnak. (4) Nem jár munkabér a felfüggesztésnek arra az időtartamára, amely alatt a munkabérre az ügyész akkor sem lenne jogosult, ha felfüggesztésre nem került volna sor. (5) A visszatartott munkabért a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve ha a fegyelmi eljárás hivatalvesztés büntetés kiszabásával zárult. Ugyanígy kell eljárni, ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya időközben megszűnt. Ha pedig az ügyész munkabére a fegyelmi büntetés következtében csökkent, a visszatartott összeget az új munkabér alapulvételével kell kifizetni. 59. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá vont ügyészt, tanúkat hallgathat meg, szakértő közreműködését veheti igénybe, s egyéb bizonyítást végezhet. (2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi vétség kivizsgálásával fegyelmi biztost bízhat meg. Ilyen esetben is köteles azonban az eljárás alá vont ügyészt meghallgatni.