Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar
Igazságügy, rendvédelem - Az igazságügyi hatóságok és hivatalok iratanyagának selejtezése tárgyában. • 1951.07.21 [9500/1951. I. M. sz. rendelet = Igazságügyi Közlöny 1951/7.]
Mindenki, aki államtitkot tartalmazó irat vagy tárgy jogos birtokában van, köteles azt olyan gondosan kezelni, hogy visszaélésekre ne nyíljék lehetőség. Ezért az,.államtitok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése, [különösképpen az államtitkot tartalmazó irat vagy tárgy elvesztése szintén büntetés alá esik. • •• . ; ?. *V A készülő titoksértések megelőzése, a már elkövetett visszaélések leleplezése mindenkinek kötelessége. Ezt juttatja kifejezésre a törvényére] ű rendelet akkor, amikor ebben a vonatkozásban mindenkire kiterjedő feljelentési kötelességet álla pít meg. A törvényerejű rendelet bevezetésében hangsúlyozza, hogy:. „hazánk minden polgárának, aki hivatali állása vagy munkaviszonya következtében vagy egyébként államtitokról és hivatali titokról tudomással bír, elsőrendű kötelessége ezt éberen megőrizni és a lehetőségét is kizárni annak, hogy az az ellenség birtokába juthasson. Annak pedig, aki e kötelességének nem tesz eleget, és az államtitkot és a hivatali titkot akár szándékosan, akár gondatlanságból megsérti vagy egyenesen államtitok és hivatali titok jogosulatlan megszerzésére törekedik, tudnia kell, hogy cselekménye súlyos büntetést von maga után." Ezeket a\szavakat mindenkinek meg kell szívlelnie, mert ahhoz, hogy a törvényerejű rendelet elérje célját, a dolgozók összességének öntudatos közreműködésére van szükség. Különösen tudatosítani ok kell ezeketla szavakat az igazságügyi dolgozóknak, akiknek elsősorban saját munkaterületükön kell az eddigieknél fokozottabb mértékben eleget tenniök az éberség követelményeinek. Meg kell szűnnie az igazságügyi hatóságoknál is a titoktartás terén eddig még sokszór tapasztalható lazaságnak, meg kell szűnniük a fecsegéseknek. De különösen nagy súlyt kell helyezm^irra, hogy titoksértést ügyekben, bíróságaink olyan ítéleteket hozzanak, amelyek lesújtanak az ellenségre, azokat a dolgozókat pedig, akik hanyagságból, könynyehnűségből szegték meg az éberség követelményeit, fegyelmezett, öntudatos dolgozóhoz méltó magatartásra neveljék. . . • JOGSZABÁLYI l£§Z Igazságügyrninlszterl rendele! Az igazságügyminiszter 9.500/1951. I. M. számú rendelete az igazságügyi hatóságok és hivatalok iratanyagának selejtezése tárgyában. (Közigazgatási rendszám: 2801.) A levéltárakról szóló 1950:29. tvr. 22. §-a alapján — a közoktatásügyi miniszterrel egyetértve — a következőket rendelem: 1. §• (1) A jelen rendelet hatálya az igazságugyminiszterium, valamint az igazságügyminiszter 'felügyelete alatt álló valamennyi hatóság (bíróság, államügyészség, közjegyző', stb.), hivatal, intézet és intézmény (a továbbiakban: hivatal) iratanyagára terjed ki. (2) A jelen rendelet alkalmazásában irat a szoros értelemben vett'iraton felül a segédkönyv (iktatókönyv, lajstrom, mutató, stb.) és más kezelési segédeszköz, továbbá a térkép, vázlat és egyéb melléklet is. 2. §. (1) Az ügyintézés körében rendszeresen máinem használt azokat az iratokat, amelyekre a jelen rendelet kivételt nem állapít meg, a 4. §-ban meghatározott őrzési idő eltelte után ki kell selejtezni. (2) Áz őrzési időt az ügyben tett utolsó érdemi intézkedéstől, illetőleg a segédkönyvben tett utolsó érdemi bejegyzéstől kell számítani. 3. §. Nem selejtezhetők k'r: a) az igazságügyi alkalma-zásban állók személyi ügyeire vonatkozó elnöki ügyek és táblázatok, b) a telekkönyvek és a telekkönyvi térképek, c) a cégjegyzékek, d) a megőrzésre átadott okiratok, e) az 'iigazságügynniinisztériurn és a Legfelsőbb Bíróság elvi jelentőségű ügyeinek iratai, f) az 1872. évet megelőző időben keletkezett iratok, g) további rendelkezésiig az 1918—1944. években keletkezett büntető ügyiratok és h) tekintet nélkül keletkezésűik idaponti ára, a tudományos, illetőleg történeti jelentőségű vagy levéltári szempontból egyébként értékes iratok. 4. §• (1) Húsz évi őrzési idő után kell kiselejtezni: a) .az iktatókönyvet és a unutatókViyvet, b) az ügyiratról felfektetett nyilvántartólapot, c) az ítéletet és a bírói egyességet, d) a személyi állapotra vonatkozó ügyek iratait. e) a végrendeletet, J) az eredeti közjegyzői okiratot, .: