Központi intézkedések; Belügy, közigazgatás; Egészségügy; Építésügy
Belügy, közigazgatás - A tanácsi szervek ügyiratkezeléséről - határozat és végrehajtási utasítás. • 1963.12.19 [1028/1963. (XII. 17.) Korm. sz. határozat<CR>5/1963. (T K 78.) K E sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1963/78.]
(2) Az olyan küldeményre, amelynek burkolata sérült, vagy azon a felbontás jelei megállapíthatók, :á kell vezetni, hogy „sérülten érkezett." vagy „felbontva érkezett" és azt alá kell írni. Ha a burkolat már ilyen igazolást tartalmaz (pl. a posta által), újabb igazolásra nincs szükség. (3) Az ügyfél a beadványát közvetlenül a kezelőnek is beadhatja. A személyesen (vagy képviselő által) átadott beadványt az átadás alkalmával — kívánság esetén — az ügyfél (vagy képviselője) jelenlétében kell beiktatni és az átvételt igazolni kell. Az igazolás az iktatóbélyegző lenyomatából, rovatainak megfelelő kitöltéséből és az átvevő aláírásából áll. 6. § A küldemények elosztása és bontása (1) A küldeményeket — kivéve, ha névreszólóak — csak a végrehajtó bizottság vezetői és a csoportvezetők bonthatják fel. A küldemény felbontása és tárgyának megállapítása után az ügyintézőt ki kell jelölni és nevének jelzését, az iratra fel kell jegyezni. (2) A címzettek a névre szóló hivatalos küldeményeket felbontás után kötelesek visszajuttatni iktatás céljából a kezelőnek. (3) A vezetők tartósabb távollétük idejére kötelesek a részükre címzett hivatalos küldemények felbontására esetenként, vagy állandó jelleggel helyettest megbízni. A vezetők minden esetben felbonthatják az ügyintéző távollétében a nevére szóló küldeményt, ha az nyilvánvalóan hivatalos iratot tartalmaz. (4) A küldemény felbontása alkalmával ellenőrizni kell, hogy a borítékon jelzett iratok, illetőleg az iratokon jelzett mellékletek megérkeztek-e. Ha hiányt állapítanak meg, ezt a borítékra, illetőleg az iratra rá kell vezetni. A mellékletek hiánya nem akadályozhatja azonban a további folyamatos kezelést. (5) Ha a küldemény felbontása alkalmával kitűnik, hogy a küldemény pénzt, fel nem ragasztott illetékbélyeget vagy egyéb értéket (pl. nemzetközi válaszdíj szelvényt) tartalmaz, erre utaló megjegyzéssel az összeget, illetőleg értékot a felbontó keltezve és aláírva köteles az iraton feltüntetni. Az illetékbélyeg, valamint a válasz bérmentesítésére szóló postabélyeg (válaszboríték) kivételével minden egyéb értéket elismervény ellenében a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak kell átadni, majd az elismervényt, valamint a postabélyeget, postabélyeggel ellátott válaszborítékot, továbbá az illetékbélyeget az "iratokhoz kell csatolni. (6) A beadványhoz mellékelt illetékbélyeget — attól függetlenül, hogy a beadvány illetékköteles vagy illetékmentes — a (7) bekezdésben foglaltak előzetes figyelembevételével az ügyintéző köteles a beadványra felragasztani és tintával történő áthúzással érvényteleníteni. (7) Nem szabad a beadványra az illetékbélyeget felragasztani, ha az ügyfél azt a beadványban kért illetékköteles okirat (kiadvány) kiállításához csatolta. Ha a kért okirat kiadását a megkeresett szerv megtagadja, vagy kiadja ugyan, de az nem illetékköteles, az illetékbélyeget — mellékletként feltüntetve — vissza kell küldeni az ügyfélnek [G470—52/1950. (XII. 31.) PM. sz. rendelet 55. § (12) bek.] A postabélyeget, postabélyeggel ellátott válaszborítékot — mellékletként feltüntetve — ugyancsak vissza kell küldeni az ügyfélnek. (8) A beadványra felragasztott illetékbélyeget bélyegzővel vagy tintával történő áthúzással a kezelő érvényteleníti. Ha az illetékköteles iraton az illetéket részben vagy egyáltalán nem rótták le, az illetékekre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. Ez az eljárás azonban nem akadályozhatja sem a további folyamatos kezelést, sem az ügy intézését. (9) A küldemények borítékait naponta össze kell gyűjteni és a közönséges levelek borítékait két hónapig, az ajánlott levelekét pedig hat hónapig meg kell őrizni. Ezután a bélyeges borítékokat százas kötegekben a postahivatalnál kell leadni. Ha azonban a postán érkezett irat határidőben való beadásához nyilvánvalóan jogkövetkezmény fűződik (pl. fellebbezési iratot tartalmaz), vagy, ha a beküldő nevét, illetőleg pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani, végül, ha a jelzett mellékletek hiányosan érkeztek meg, vagy egyáltalán nem érkeztek meg, a borítékot az ügyirathoz kell csatolni. Ilyen esetben a boríték csak a selejtezés alkalmával semmisíthető meg. III. FEJEZET AZ IRATOK KEZELÉSE AZ ÜGYINTÉZÉS ELŐTT 7. § Iktatás (1) A küldemények beérkezése, felbontása és az ügyintéző kijelölése után az iratokat be kell iktatni. Iktatni kell a hivatalból tett intézkedést tartalmazó iratokat is. (2) Nem szabad beiktatni a visszaérkezett tértivevényeket, a szaklapokat, a folyóiratokat, a falragaszokat, a röplapokat és a nem hivatalos meghívókat. . (3) A személyesen beadott iratot az átadás alkalmával, a többit pedig a beérkezés napján a beérkezés sorrendjében kell iktatni. A küldemények felbontására jogosult személyi': e munkájukat úgy kötelesek elvégezni, hogy az iratok iktatása késedelmet ne szenvedjen. (4) Nem szabad iratot azzal a megbízással átvenni, hogy azt bármely okból az átvétel napjától eltérő kelettel iktassák. :
