Központi intézkedések; Belügy, közigazgatás; Egészségügy; Építésügy

Belügy, közigazgatás - Az állami szervek iratainak védelméről és selejtezéséről. A társadalmi szervek iratainak védelméről. • 1958.07.30 [45/1958. (VII. 30.) Korm. sz. rendelet <CR>1.026/1958. (VII. 30.) Korm. sz. hat. = Magyar Közlöny 1958/68.]

3. §. (1) Az iratok épen és rendezetten való megőrzéséért a szerv vezetője felelős: köteles az iratok kezeléséhez szükséges dologi (felszerelt tárolóhely, irattár), valamint személyi (iratkezelő, irattáros) feltételeket biztosítani. (2) A szerv irataiból megsemmisítésre vagy nyersanyagként való felhasználásra bármely irat — kezelésének módjától (pl. titkos kezelés) függetlenül — csak iratselejtezés útján emelhető ki. 4- §• (1) A jegyzékbe felvett iratfajták irattári őrzési idejét a miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői határozzák meg, az őrzési idő azonban az iratok keletkezésétől számított 10 évnél rövidebb nem lehet. (2) A szervek az irattári őrzés idejének lejártától számított 3 éven belül kötelesek az iratokat selejtezés alá vonni. (3) A községi tanácsok jegyzékbe felvett iratfajtáit keletkezésüktől számított 5 év elteltével további irattári megőrzésre — jegyzőkönyv felvétele mellett — a járási tanácsok veszik át. A járási tanácsok a községektől átvett iratanyagot a saját irattári anyagukkal együtt őrzik, maid selejtezik. A jelen rendelet hatálybalépéséig keletkezett községi iratanyagnak fokozatosan történőTátvételéig az iratok megőrzéséről a községi tanácsok gondoskodnak. (4) A jegyzékbe felvett iratfajták rendkívüli selejtezésének nincs helye. 5. §. (1) A jegyzékbe felvett iratfajták megőrzését és selejtezését a szerv vezetője, valamint a felügyeleti szervek hivatalból ellenőrizni kötelesek. A szervek vezetői az iratok selejtezésével járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátásával külön selejtezési felelőst kötelesek megbízni. (2) Az iratok selejtezésének végrehajtására olyan dolgozókat kell kijelölni, akik az iratok ügyviteli szükségességével, politikai, tudományos (tör-* téneti), kulturális és gazdasági jelentőségével tisztában vannak. (3) Az iratok selejtezése során csak azokat az iratokat szabad kiselejtezni, amelyek politikai, tudományos (történeti), kulturális és gazdasági szempontból értéktelenek. (4) A kiselejtezett iratanyag értékesítéséből befolyt összeg 40%-át a selejtezést ellenőrző levél-* tár vezetőjének javaslatára a selejtezésben résztvett dolgozók jutalmazására lehet felhasználni. 6. §. (1) Az iratselejtezés lefolyásáról két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a selejtezés alá került iratok keletkezésének évszámát, a selejtezés idejét, a selejtező nevét és a kiselejtezett iratok mennyiségét. (2) A selejtezési jegyzőkönyvet a selejtezési felelős és az állami levéltár részéről eljáró szakértő írja alá. (3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát az illetékes állami levéltárnak kell megküldeni, illetőleg a selejtező szerv irattárában kell megőrizni. 7- §• (1) A szervek iratselejtezésének levéltári ellenőrzését — a (2) bekezdésben szabályozott kivételtől eltekintve — a területileg illetékes állami levéltárak látják el. Az iratselejtezés időpontját a szervek az illetékes állami levéltárnak bejelenteni kötelesek. „ (2) A Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium, valamint a felügyeletük alatt működő szervek iratanyagának selejtezését ellenőrző állami levéltárat az érdekelt miniszterek a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben jelölik ki. (3) A titkosan kezelt iratok selejtezésének levéltári ellenőrzése csupán a kiselejtezett iratok át-? vizsgálására terjed ki*