Központi intézkedések; Belügy, közigazgatás; Egészségügy; Építésügy

Építésügy - Utasítás az iratok megőrzéséről és selejtezéséről. • 1959.04.18 [27/1959 ÉM sz. utasítás = Építésügyi Értesítő 1959/16.]

Az építésügyi miniszter 26/1959. ÉM számú utasitása AZ ÉM MISKOLCI ÉPÍTŐGÉPKARBANTARTÓ VÁLLALAT ÉS AZ ÉM HAJDÜMEGYEI TÉGLAGYÁRI EGYESÜLÉS MEGSZÜNTETÉSÉRŐL A 10.143/1959. G. B. sz. határozatban kapott felhatalmazás alapján az alábbi átszervezésekel rendelem el. 1. Az ÉM Miskolci Építőgépkarbantartó Vállalatot 1959. március 31-i hatállyal az ÉM Borsod megyei Építőipari Vállalatba olvasztom be. A megszüntetett vállalat jogutóda az ÉM Borsod megyei Építőipari Vállalat. A megszüntetett vállalat felszámolása az 1959. évi március 31-i —• negyedévi — mérleggel történik. A beolvasztással kapcsolatos munkákat 1959. június 30-ig be kell fejezni. 2. Az ÉM Hajdú megyei Téglagyári Egyesülést 1959. január 1-i hatállyal megszüntetem. Az Egyesülés irányítása alá tartozó téglagyárak közül a Debrecen I., II. és III. gyárakat a Hajdú megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés, a tiszavasvári és tiszaberceli gyárakat a Szabolcs megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés részére 1959. március 31-ig át kell adni. A megszüntetett Egyesülés jogutóda a Hajdú megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés, illetőleg a Szabolcs megyei Tanács Bányaés Építőanyagipari Egyesülés. 3. Az ÉM Műkő- és Kőipari Vállalatnak az ÉM Budapesti Cemenláruipari Vállalattal történő öszszevonása, valamint az ÉM Kecskeméti Épílőgépkarbantartó Vállalatnak az ÉM Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatba történő beolvasztása tekintetében a 4/1959. ÉM és a 12/1959. (Ép. Ért. 7.) ÉM sz. utasításban foglallak szerint kell eljárni. 1959. április hó 13. Trautmann Rezső s. k., építésügyi miniszter Az építésügyi miniszter 27/1959. ÉM számú utasítása AZ IRATOK MEGŐRZÉSÉRŐL ÉS SELEJTEZÉSÉRŐL Az Építésügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó vállalatok, egyesülések, intézetek, irodák, üzemek, technikumok, tanfolyamok iratainak védelmét és selejtezését a 45/1958. (VII. 30.) Korm. sz. rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben az alábbiak szerint szabályozom; /. Az iratok fogalma Jelen utasítás szempontjából, iratnak kell tekinteni az iktatmányt és mellékletét, a szervhez érkezett vagy működése során kézírással, gépírással vagy sokszorosítással keletkezett levelet vagy egyéb iratot, jegyzőkönyvet, feljegyzést, jegyzéket, térképet, térképszerű vázlatot, képes ábrázolási, műszaki leírást, okmányt, tervet, továbbá az irattári anyag kezeléséhez szükséges segédkönyvet (nyilvántartó könyv, iktató könyv, lajstrom, napló, sorkönyv, mutató könyv, irattári könyv), valamint a pénz- és vagyonkezelés következtében keletkezett könyvet, nyilvántartást, leltárt és számadási okmányt. //. Az iratmegőrzés ideje 1. A vállalatok, egyesülések, intézetek, irodák, üzemek, technikumok, tanfolyamok (továbbiakban: szervek) irataikat az azokban történt utolsó érdemi intézkedéstől számított 10 évig kötelesek általában megőrizni. 2. A jelen utasítás mellékletét képező ügykörjegyzék tünteti fel azokat az iratokat, amelyeket legalább 10 évig kell megőrizni. 3. A jelen utasítás mellékletét képező ügykörjegyzékben nem szereplő iratok selejtezésére a szervek vezetői — a selejtezés megkezdése előtt —• az ÉM Elnöki és Jogi Főosztályának javaslatot tehetnek, amely az Országos Levéltárral egyetértsében dönt a selejtezésről. 7/7. A selejtezés módja és lebonyolítása 1. A szervek irattáruk 10 évnél régebbi évfolyamát évenként, az ügykörjegyzékbe felvett iratokat pedig a megőrzési idő lejártától számított 3 éven belül kötelesek selejtezni. 2. A selejtezést minden év január hó 15. és március 31. napja között kell elvégezni. Az 1959. évben a selejtezést 1959. június 30-ig be kell fejezni. 3. A selejtezést munkaidő alatt kell elvégezni. 4. Az iratok selejtezését a szervek vezetői által kijelölt dolgozók végzik. Az iratok selejtezésével olyan személyeket kell megbízni, akik az iratok ügyviteli szükségességével, politikai, tudományos, történeti, kulturális és gazdasági jelentőségével tisztában vannak. 5. A selejtezés alkalmával minden iratot tartalmilag egyenként át kell vizsgálni. A selejtezés során csak azokat az iratokat szabad kiselejtezni, amelyeknek megőrzési ideje lejárt, illetve amelyek politikai, tudományos, történeti, kulturális és gazdasági szempontból értéktelenek. 6. A selejtezés megtörténtét az irattározás bejegyzésére használt kezelőkönyvben, illetve nyilvántartó lapon az irat iktatószáma mellett a „kiselejtezve" szó és a selejtezés évének bejegyzésével kell feltüntetni.