Szervjegyzék, szervnyilvántartás

A vállalatok és egyes szövetkezetek kategóriába sorolásáról. Melléklet: 1-11. besorolási értékek. • 1977.02.25 [1/1977. (I. 14.) Mü M sz. rendelet = Munkaügyi Közlöny 1977/2.]

(4) A vállalat és a szövetkezet az (1) és (3) be­kezdés alapján megállapítható kategóriánál •— egy kategóriával magasabba sorolható, ha népgazdasági szempontból rendkívüli fontosságú tevékenységet folytat és a magasabb kategóriába sorolás az ágazaton belül kialakított arányokat nem sérti. Ezen az alapon azonban vállalat ese­tében „K" (kiemelt), a szövetkezet esetében „A" kategóriába sorolásnak nincs helye, — egy kategóriával alacsonyabba sorolható, ha ezt az ágazaton belül kialakított arányok in­dokolják. (5) A különleges rendeltetésű vállalatot és szö­vetkezetet (tervező, beruházó, kulturális ágazatba tartozó vállalat, külkereskedelmi vállalat, kuta­tási, szervezési, üzemgazdasági, fejlesztési, kísér­leti intézet, egyesülés stb.), továbbá az új vállala­tot és szövetkezetet egyedi elbírálás alapján, ér­téksor nélkül — az ágazaton belüli arányok fi­gyelembevételével — az „A" — ,.D", illetőleg az „I"—„IV" kategóriák valamelyikébe kell beso­rolni. (6) A lakásépítő, lakásépítő-fenntartó és lakás­fenntartó szövetkezelet — az országos szövetke­zeti szövetség irányelveinek figyelembevételével — a 11. számú melléklet III—IV. kategóriájába kell besorolni. 3. § (1) A vállalat a kategóriába sorolásra vonat­kozó javaslatát az alapító szervnek, az egyesülés és a gazdasági társulás a főtevékenységi köre szerint illetékes miniszternek küldi meg. Az ala­pító szerv (illetékes miniszter) a javaslatot az ágazati-iparági szakszervezettel egyetértésben jóváhagyja, vagy az ágazati miniszterrel egyet­értésben módosítja, illetőleg a 2. § (5) bekezdése esetében az ágazati miniszterrel és az ágazati­iparági szakszervezettel egyetéitésben végrehajtja a besorolást. Ez utóbbi alapján „A" kategóriába sorolás csak a munkügyi miniszterrel és a Szak­szervezetek Országos Tanácsával egyetértésben történhet. (2) A tröszt vállalatait az illetékes miniszter, az ágazati-iparági szakszervezetlel, a vállalat gyá­rait, a belkereskedelmi vállalat önálló egységeit, az állami gazdaság kerületeit és az erdőgazdaság erdészeteit a vállalat, illetve a gazdaság igazga­tója a szakszervezet vállalati szervével egyetér­tésben sorolja be. (3) A szövetkezet besorolását a közgyűlés, il­letve a szövetkezeti ágazati jogszabályoknak meg­felelően hatáskörileg illetékes szerv készíti el és tájékoztatásul megküldi az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek. Az értéksortól el­térő, vagy értéksor nélküli besorolás esetében a közgyűlés a javaslatát az ágazati miniszternek (több ágazathoz tartozó tevékenységet folytató szövetkezet esetében a főtevékenység szerint il­letékes ágazati miniszternek) küldi meg, aki az illetékes országos szövetkezeti szövetség meghall­gatásával dönt. (4) Az illetékes ágazati miniszter az országos szövetkezeti szövetség javaslatára „A" kategóriá­ba sorolhatja azt a szövetkezetet, amelynek éves tényszámai eleget tesznek a vele azonos ágazatba (alágazatba, szakágazatba) tartozó vállalatra elő­írt „A" kategóriába sorolás feltételeinek. Szövet­kezet „A" kategóriába sorolása csak a munka­ügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben történhet. 4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép ha­tályba. (.2) E rendelet alapján a besorolásokat első al­kalommal 1977. június 30. napjáig kell végrehaj­tani és azokat kétévenként felül kell vizsgálni. A besorolási feltételek értékeinek emeléséből adó­dó alacsonyabb kategóriába sorolástól el lehet te­kinteni. (3) A vállalatok kategóriába sorolásáról szóló 9/1971. (IV. 3.) MüM számú rendelet és a gazda­sági társulásokkal összefüggő munkaügyi kérdé­sek szabályozásáról szóló 5/1972. (III. 23.) MüM számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. Buda István s.. k., munkaügyi minisztériumi államtitkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom