Iratértékelés, illetékesség
Györgyi Csaba: Civil a pályán A civil szervezetek iratainak gyűjtése Budapest Főváros Levéltárában. Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. 40-51.
49 2021/1. ▪ 40 – 51. iratfelajánlás érkezett hozzánk. Többek között ilyen úton került a BFL őrizetébe a Budapest III. ker. Iparos Önképző Kör iratanyaga,36 amelyet a hajdani elnök uno kája ajánlott fel. Az átadott iratok legértékesebb része egy feliratozott fényképeket tartalmazó, 1934. évi album, amely az Önképző Kör kétkezi iparos tagjaiból álló, műkedvelő színjátszótársulat fotóit tartalmazza. Az előbb említett források mellett egyes esetekben a szóbeli, személyes ismeretségen alapuló tájékoztatás formái is hatékonynak bizonyultak. Két, erre jellemző példa: az 1412. sz. Vörösmarty Cserkészcsapat, illetve a Rész-Vétel Alapítvány iratainak átvétele. Az 1412. sz. Vörösmarty Cserkészcsapat iratanyagát37 az egyik volt kuratóriumi tag ajánlotta fel a BFL-nek. A csapat a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége Országos Intéző Bizottsága ideiglenes engedélye alapján 1990. szeptember 1-én kezdte meg működését. A rendszerváltás idején a cserkészet újjáéledésének egyik jellemzője volt, hogy egymástól felépítésben, szellemiségben, illetve tagságban is különböző jellegű szervezetek jöttek létre. A szóban forgó cserkészcsapat sajátossága az volt, szemben a legtöbb induló, illetve újrainduló cserkészközösséggel, hogy a feltáruló lehetőségek, illetve az alapítók vallásos életvitele dacára, egyedülálló módon egyáltalán nem határozott meg maga számára lelki, vallásos célokat, hanem kifejezetten a gyakorlati, szabadidős cserkészélet (táborozások, cserkészotthon, műhelyek, oktatás, rendezvények) megszervezését tűzte ki célul. Az iratanyag a szervezet teljes működési idejét felöleli, és jól nyomon követhető benne, hogy az 1990-es évek kezdeti lelkesedését hogyan váltotta fel az a kiábrándultság, amely esetünkben végül is az 1412. sz. Vörösmarty Cserkészcsapat 2002. évi felszámolásához vezetett. A Rész-Vétel Alapítvány iratanyagát38 az alapítvány megálmodója és egyik ala pító tagja, illetve az alapítványhoz kapcsolódó részvénytársaság későbbi ügyvezető igazgatója ajánlotta fel a BFL-nek. Az Alapítvány 1990-ben jött létre, és gyakorlatilag 2004-ig működött, de formailag csak 2016-ban szűnt meg. Tulajdonképpen egy munkavállalói érdekvédelmi szervezetről van szó, amely főként a fővárosban működött, és a rendszerváltás utáni decentralizálódó, demokratizálódó időszakban a privatizációt próbálta szabályozni, leginkább az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) segítségével, amelyet később bizonyos hatalmi körök éppen a privatizáció felgyorsítására használtak fel. Az alapítvány elsősorban magyarországi találkozók szervezésével, külföldi konferenciákon történő részvételek és tanulmányutak anyagi támogatásával, könyvkiadással, tanulmányírással, tanfolyamok szervezésével, illetve egyes vállalatok MRP mintaprogramjának támogatásával foglalkozott. Emellett az Alapítvány vezetője részt vett az MRP-törvény előkészítésében is. 36 BFL X.278; 0,12 ifm. 37 BFL X.72; 0,08 ifm. 38 BFL X.274; 2,28 ifm, teljes nevén a Rész-Vétel Munkavállalói Résztulajdont és Részvételt Támogató Alapítvány. Civil a pályán
