Iratértékelés, illetékesség
Koltai Gábor: A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratainak feltárása és gyűjtése I. Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. 31-51.
48 Levéltári Szemle 70. évf . 3. Nyertes pályázatok anyagai (de csak abban az esetben, amennyiben részletes programot is takarnak, például: hátrányos helyzetűek, tehetséggondozás, oktatásfejlesztés, de a technikai és műszaki-fejlesztési pályázatok nem) 4. Országos kompetenciamérés kapcsán készített jelentések iskolának küldött példányai 5. A szülői elégedettségi felmérések összefoglaló adatai 6. Szülői munkaközösség, iskolaszék iratai 7. Diákönkormányzati iratok IV. Túl az „irattári anyagokon” hangsúlyt kell fektetni az alábbiak típusokra is, akár elektronikus iratátvétel formájában: 1. Fényképek (épületbelsőről és -külsőről, fontosabb eseményekről készített fotók, illetve a helyben beazonosítható és beazonosított fényképek, érettségi tablók – ez utóbbit inkább helyben megőrzési javaslattal) 2. Brosúrák, felvételi tájékoztatók, különböző tájékoztató kiadványok 3. Iskolaújságok, évkönyvek, régi értesítők 4. Fejlesztések, évfordulók kapcsán készített kiadványok 5. Egyéb iskolatörténeti dokumentumok Az óvodák esetében célunk olyan óvodatörténettel, -pedagógiával foglalkozó szakember megkeresése, aki segíthet az egyes óvodatípusok elkülönítésében, a speciális és a témával foglalkozó kutatók számára érdekes iratok meghatározásában. Megfontolandó egy kérdőív kiküldése ezen, főként önkormányzati fenntartású intézményeknek is, de kérdéses, hogy mekkora sikerrel járna. Néhány óvodával már felvettük a kapcsolatot, tőlük elsődlegesen a pedagógiai programok, a szülői elégedettségi felmérések, a nem pénzügyi ellenőrzések iratait, az óvoda munkájának éves értékelését, illetve az óvodai jellemzéseket (mintavétellel) szerettük volna begyűjteni – több-kevesebb sikerrel. ■ A 2017-ben megfogalmazott és elfogadást nyert koncepciónk tehát első körben az iskolákkal kapcsolatos segédletek, a szervnyilvántartás javítását, a megszűnt szervek maradandó iratainak felderítését, és az 1948-as államosítás előtti időszak iratbegyűjtésének befejezését tűzte ki célul. Ezt egészítik ki a kérdőíves felméréseink, illetve a selejtezési jegyzőkönyvek (helyszíni) ellenőrzésén alapuló kapcsolatfelvételek. A koncepció gyakorlati megvalósulásáról, és az első évek tapasztalatairól a következő részben lesz szó. Koltai Gábor
