Iratértékelés, illetékesség
Haraszti Viktor: Gyűjtőterületi szubjektív – a gyűjtőterület egyes kérdései egy városi levéltár szemszögéből. Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. 13-30.
Haraszti Viktor 14 2013 január 1-jétől az óvodák kivételével állami fenntartásba kerültek az oktatási intézmények. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) az oktatási intézmények fenntartására jött létre.5 A KLIK központi és területi szervekből áll, a területi szervezeti egységek a járási tankerületek (198) és a megyeközponti tankerületek (19). Járási szinten tankerületek alakultak, azok vezetői az igazgatók felettesei, a tankerületek pedig közvetlenül a KLIK elnökéhez tartoznak. A tankerületek tehát nem tagozódnak be a járási hivatalokba. 2013. augusztus 1-jétől egyes szakképző intézmények fenntartását a Vidékfejlesztési Minisztérium vette át. 6 A központosítások az iratkezelés terén is változásokat hoznak. Amennyiben az intézményfenntartóknál szigorú az iratkezelési fegyelem és ezt megkövetelik intézményeiktől is, úgy ezek a változások pozitívak lehetnek. Az ellenkező eset következményeire inkább ne is térjünk ki. Ugyanakkor a határozott központosítás esetén is nagyon kell figyelni a „káros mellékhatásokra”, mivel téves központi szabályozások a levéltárügy érdekeivel ellentétes folyamatokat is generálhatnak. Példa lehet erre az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ7 legutóbbi, iratkezeléssel kapcsolatos rendelkezése. Az OBDK központi hivatalként ellátja a betegek jog ainak hatékony védelmét és letéteményese az ellátotti és gyermeki jogok védelmének. Más feladatai mellett a központ kezeli a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézményekben keletkezett egészségügyi dokumentációt: nyilvántartást vezet, biztosítja a beteg számára az iratbetekintés jogát, az iratokat őrzi és archiválja. A központ – jogszabályi felhatalmazás alapján – 2013. őszén két szakmai ajánlást adott ki. Az egyiket „Módszertani útmutató az egészségügyi dokumentáció selejtezésének és megsemmisítésének ellenőrzéséről”8 címen, míg a másikat „Tájékoztató az egészségügyi intézmények részére a levéltárakkal kapcsolatban”9 megnevezéssel. A magyar levéltárügy képviselői 10 évek óta sikertelenül próbálják meg felhívni a figyelmet a levéltári törvény és az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény ellentmondásaira. A két jogszabály fő ellentmondása abban rejlik, hogy míg a levéltári törvény irat fogalma közismerten tág, addig az egészségügyi jogszabályok megkülön- 5 Az iratkezelés megszervezése és működtetése újonnan létrejött szervek esetében nem egyszerű. A KLIK-nél 2013. végén végzett vizsgálat megállapította: „megnézve a szerződéseket 1642 darab budapesti szerződésből 685 nem rendelkezik iktatási (nyilvántartási) számmal. Ez a szerződések 41,7 százaléka. Ez jelentős szám.” Ez súlyos iratkezelési fegyelemsértés, amit levéltéri oldalról is nehezményezni kell. Forrás: http://index.hu/belfold/2014/01/27/brutalisra_sikerult_a_klik_eltitkolt_atvilagitasa/. 6 http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/a-kutatases-oktatasszervezesi-foosztaly-intezmenyei. 7 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról. 8 http//ww.obdk.hu/UserFiles/modszertani_utmutato_az_egeszsegugyi_dokumentacio_ selejtezeserol_1_d_2013.pdf. 9 http://www.obdk.hu/UserFiles/egeszsegugyi_intezmenyek_leveltar_tajekoztato.pdf. 10 FEHÉR CSABA–HORVÁTH J. ANDRÁS: Egy irattípus krónikus állapotban: a kórlapok. Levéltári Szemle, 59. évf. 2009. 2. sz. 33–51.; FEHÉR CSABA: Tájékoztató a fővárosi kórházakban végzett felmérésekről. Előadás az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa közgyűlésén, Győr, 2007. október 16.;UŐ: Az egészségügyi dokumentáció országos szintű felmérésének eredményei. Előadás az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa közgyűlésén, Gyula, 2008. október 14.
