Iratértékelés, illetékesség

Vass Gergely: Népszámlálási iratok a Magyar Országos Levéltárban 65-76. Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Népszámlálási iratok a Magyar Országos Levéltárban iránymutatás mellett természetesen, és csak a megyei összesítéseket küldték tovább. A statisztikai intézményrendszer kifejezés alatt egyébként nem csak a KSH értendő. 1918 előtt Horvát-Szlavónország közjogi különállása egy önálló zágrábi statisztikai hivatalban testesült meg, amely a magyar törvényeknek alávetve, a magyar hivatallal összhangban, mégis önállóan végezte tevékenysége teljes spektrumát.5

Emellett Nagy-Budapest létrejöttéig, illetve az 1950-es évek elejéig működött a Székesfőváros Statisztikai Hivatala, amely az országos adatfelvételeket bonyolította a főváros területén, végzett egyes adatfeldolgozási részmunkákat is,6

alapvetően azonban sok önállóan felvett statisztikával, részletes elemzésekkel és saját kiadványokkal gazdagította a szakemberek ismereteit. Az előbbiekben említett valamennyi részfolyamat és valamennyi intézmény keletkeztetett iratokat, amelyek a mai levéltári rendszer különböző pontjain maradtak fenn. A továbbiakban a főbb adatjellegű népszámlálási irattípusokat járom körül. Irattípusok Lakónévsor A 19. századi népszámlálások előkészítése során a települési igazgatás előzetes lakónévsort fektetett föl, hogy a számlálóbiztosok munkája tervezhető legyen. A lakónévsor ennek megfelelően lajstromos formában nevet, lakcímet, nemet tartalmaz, esetleg a kereső/eltartott dimenzióban helyezi el a személyt. Előnye, hogy célja szerint a település teljes lakosságára kiterjed, hátránya pedig előzetes jellege és viszonylag szűk adattartalma. Faragó Tamás mindenesetre sikerrel használt miskolci lakónévsort korabeli életciklusokat vizsgáló történeti demográfiai munkájában.7

A Magyar Országos Levéltár által a KSH-tól átvett iratok között ilyen nem található, amennyiben még vannak, a megyei levéltárak települési fondjaiban érdemes keresni. Adatfelvételi lap E kategóriába sorolható minden előrenyomtatott és a lekérdezés során kézzel kitöltött formanyomtatvány, amely egy felvételi egységről a népszámlálás során összeírt adatokat tartalmazza. Valószínűleg valamennyiünk látott már ilyet a számlálóbiztos kezében. A legtöbb összeírás többféle adatfelvételi lapot használt, a nyomtatványokat a felvételi egység típusához rendelve (személy, háztar-5 1897. évi

XXXV. te. a magyar királyi központi statisztikai hivatalról; THIRRING, 1983. 45. 6 Az 1930. évi népszámlálás során például a házigyűjtőíveket és a lakásíveket Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala dolgozta föl, míg az egyéni számlálólapokat, valamint az iparosok és kereskedők kérdőíveit a KSH-hoz továbbította. ILLYEFALVI, 1932. 448*. 7 FARAGÓ,

2005.418. (3. jegyzet) és 423. 67