Iratértékelés, illetékesség
Somorjai Ádám OSB: Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius levéltárából, Archivnet 21. évf. (2021) 2. szám
Azután van egy segédpüspök Nagyváradon, Mons. Suciu,40 aki általános helynök, és ugyanabból az okból, mint Mons. Frentiu, nem áll szentség hírében a magyar kormánynál. 40 Ioan Suciu (1907-1953): román-görög szertartású pap, 1940-től nagyváradi segédpüspök, 1941-től püspök, 1947-től a Fogaras és Gyulafehérvár Főegyházmegye apostoli kormányzója, 1948-ban letartóztatták, a máramarosszigeti börtönben halt meg. 2019-ben Ferenc pápa boldoggá avatta. 41 Sztojka Sándor (1890-1943): rutén-görög szertartású pap, 1932-től munkácsi püspök. 42 Alexandru Rusu (1884-1963): 1930-tól máramarosi püspök, 1946-tól választott metropolita, 1948-tól bebörtönözték. 2019-ben Ferenc pápa boldoggá avatta. 43 Katolikus Akció: XI. Piusz pápa (1922-1939) buzdítására hozták létre azzal a céllal, hogy a világi híveket bevonják az egyház életébe és munkájába. Magyarországon a püspöki kar alapította 1932-ben. 44 Teljes nevén „Unió Apostolica Cleri” - A „Papság Apostoli Egysége”: a papok és diakónusok összefogására és segítségére alakult Franciaországban 1862-ben. Ünnepélyes pápai jóváhagyást nyert 1921-ben. Magyarországon az Actio Catholica keretében működött. 45 Pietro Gasparri (1852-1934): egyházjogász, pápai diplomata, az egyházjogi kódex bizottság elnöke, Serédi patrónusa, bíboros államtitkár 1914-től. 46 Rótta a „modus vivendi ” szó mintájára alkothatta a „modus procedendi ” szót, az „intesa semplice”-\., az egyszerű megegyezést érti alatta. Míg a modus vivendi a konkordátum egyik alacsonyabb formája és mindkét fél konszenszusán alapul, az egyszerű megegyezés egyoldalú, amelyet egyik fél sem parafáit. Lásd J ohan Ickx: A Pápai Államtitkárság Második Szekciójának Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok jelentősége a magyar egyháztörténetírás számára. In: Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920—2015. Szerk. FEJÉRDY András. Budapest-Róma, 2015, 53-59. (Fakszimile is.) Míg Mons. Stojka41 ungvári püspök teljesen beilleszkedett a magyar életbe, miután egyházmegyéje visszatért Magyarországhoz, és politikai magatartásával nem okoz és neki sem okoznak kellemetlenségeket, ugyanezt nem lehet elmondani a román püspökökről, akik bizonyos tartózkodást tanúsítanak a polgári hatóságokkal és a bíboros prímással szemben is. Lélektanilag ez részben érthető: száz százalékig románok, nem veszítették el a reményt, hogy a dolgok visszatérnek a régi kerékvágásba, miközben a magyarok és a románok között az ottani régióknak a visszafoglalása miatt megnövekedett feszültség - ideértve az elkövetett túlkapások problémáit - Magyarországnak nyilván nem kedvező lelkiállapotot teremtett. Mons. Hossu jobban tud ügyeskedni, Mons. Rusu42 merevebb; akárhogyan is van, a dolgok a legjobban haladnak, és remélni lehet, hogy a kérdéses régiók végleges politikai rendezése majd tisztázza a helyzetet. 2. A románság vallási téren sem szeret kapcsolatban lenni más nemzetiségek katolikusaival. Az Actio Catholica-ban, az „Unió Cleri” nevű szervezetben és a hitterjesztésben is teljes autonómiát akarnak, ellentétben a keleti, a rutén és a magyar rítusú katolikusokkal, akik csatlakoztak az Actio Catholica-hoz és más, már meglévő, általános jellegű mozgalmakhoz. 43 44 Úgyhogy a román rítusú püspökök nehezen szánták rá magukat, hogy részt vegyenek az egész ország püspöki karának konferenciáin, és nem akarják elismerni a bíboros prímás bármely típusú fennhatóságát. Ezzel kapcsolatban azt hiszem - ha a jogi kérdést nem is érintem -, hogy mindenképpen a javukra válna bizonyos tiszteletet tanúsítani a bíboros prímás iránt, mert bízvást fordulhatnának hozzá sok felmerülő problémával, és komoly pártfogójuk volna a kormánynál. Végül az, hogy a bizánci-román rítusú püspökök és a katolikusok távol maradnak az általános jellegű, nyilvános, katolikus rendezvényektől, elhomályosítja katolikus mivoltukat, a protestánsok és a kormány nem érzékeli őket olyan jól, ami rombolja is a katolikus egyház tekintélyét. C) Püspöki kinevezések A püspökök kinevezését a Gasparri 45 bíboros Őeminenciája, Őszentsége akkori államtitkára és Magyarország korabeli szentszéki követe által 1927-ben kötött „Modus procedendi ”^ szabályozza. A kormányzati körök ezt kissé kelletlenül tűrik, és változatlanul a teljes körű 8
