Iratértékelés, illetékesség
Somorjai Ádám OSB: Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius levéltárából, Archivnet 21. évf. (2021) 2. szám
Ahogy már utaltam rá, Magyarország általános viszonyai a hadiállapothoz képest kielégítőnek mondhatók: az országban nyugalom van, de a háború természetesen érzékenyen érinti a nemzetgazdaságot; annak ellenére, hogy túlnyomórészt agrárjellegű országról van szó, az élelmiszerellátás egyre nagyobb nehézségeiről is lehet hallani, fogynak az árucikkek és szédítő magasságokba szöknek az árak. A jegyrendszer már itt is általános, és legutóbb 160 grammra csökkentették a napi kenyéradagot. II. EGYHÁZI VISZONYOK 1) Főpapság A) A püspöki karról általában 1. A területnövekedéssel együtt megnőtt az ordináriusok száma is. Most összesen 19 egyházmegye van, ebből 14 latin rítusú, köztük három érsekség és öt keleti, bizánci rítusú. Ez utóbbiak közül három román, egy rutén, egy magyar nyelvű. Azután van egy nullius apátság (Pannonhalma), egy latin rítusú apostoli kormányzóság a Bácska számára, egy rutén nyelvű apostoli kormányzóság (Miskolc) az eperjesi egyházmegye hívei számára, egy örmény apostoli kormányzóság, egy másik rutén apostoli kormányzóság a Bácskában a körösi egyházmegye hívei számára és más kisebb csoportok, amelyeket a legközelebbi püspök kormányoz. Van még egy tábori püspök, öt segédpüspök és három lemondott püspök. 2. Minden szék be van töltve, kivéve a latinok nagyváradi székét, amely a szatmári püspök (egri érsekség) apostoli kormányzósága alatt áll, és hozzátehetjük még Kalocsát is, mert Mons. Glattfelder, aki most emelkedett a kalocsai székbe, egészségi okok miatt benyújtotta a lemondását még mielőtt elfoglalta volna a helyét. 30 30 Glattfelder Gyula (1874-1943): 1911-töl Csanádi püspök, 1923-ban el kellett hagynia Temesvárt és Szegedre tette át székhelyét. 1942-töl kalocsai érsek. 31 Scheffler János (1887-1952): szatmári római katolikus megyéspüspök 1942-től, vértanú. 2011. július 3-án avatták boldoggá a szatmárnémeti székesegyházban. 32 Báró altorjai Apor Vilmos (1892-1945): győri megyéspüspök 1941-től, 1997. november 9-én avatták boldoggá Rómában. 33 Pétery (Petró) József (1890-1967): váci püspök 1942-től, 1953-tól Hejcén élt száműzetésben. 34 Hász István (1884-1973): tábori püspök 1929-1945 között. A világháború után Svájcban telepedett le, temetését Mindszenty József végezte. Ami a nagyváradi egyházmegyét illeti, többfelől felhívják a figyelmemet, hogy az egyház érdekében azonnal ki kell nevezni oda valakit. Különösen Mons. Scheffler,31 ajelenlegi apostoli kormányzó szorgalmazza ezt, mondván, hogy az egyházmegyéje (a szatmári) már így is teljesen leköti, a nagyváradi egyházmegyének pedig nagy szüksége van egy saját főpásztorra. 3. A magyar püspöki karról röviden a következőket lehet mondani: összességében jó, egyesekből talán hiányzik a lelkiatyai lelkűiét, mert olyan környezetben nőttek föl. Ezért az újabb kinevezések során olyan embereket igyekeztek választani, akik jobban átérzik a papsággal és a néppel való folyamatosabb és közvetlenebb kapcsolat szükségességét, amint azt főleg a legutóbbi kinevezéseknél tették Mons. Apor (Győr), Mons. Scheffler (Szatmár) és Mons. Pétery (Vác) esetében, akik mindhárman éppen ebben a három évben lettek püspökök. Összességében a püspökök szellemisége is jó, és dicséretesen dolgoznak. Gyenge pont azonban a tábori püspök, Mons. Haász [sic!] István, aki jó ember, de nem elég aktív, nem elég erélyes és tekintélyes, ezt pedig nagyon megsínyli a katonák lelki ellátása - amire, különösen most, oly nagy szükség volna - és a tábori káplánok fegyelme is. 32 33 34 6
