Iratértékelés, illetékesség
Somorjai Ádám OSB: Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius levéltárából, Archivnet 21. évf. (2021) 2. szám
Dokumentum: Angelo Rótta apostoli nuncius háromévi jelentése Luigi Maglione 12 bíboros államtitkárnak13 dolgoznak. Excellenciád bizonyosan mindent meg fog tenni azért, hogy az evangélium természetfeletti szelleme minél jobban behatoljon az Actio Catholica mozgalomba, hogy az Actio Catholica - egy magasztos definíció szerint - világiak apostolkodásává váljon Krisztus országának a társadalomra való kiterjesztése érdekében, a főpapság vezetésével és irányelvei szerint. Egyébként azok a főpapok bizonyítják, hogy ez a szellem fokozatosan terjed, akik elsősorban azzal a lelkiatyai tulajdonsággal rendelkeznek, amely ezekben az oly zaklatott időkben és a várható még rosszabb társadalmi körülmények között a lelkipásztorok alapvető adottságának tűnik. Sajnálattal hallom, hogy éppen most, amikor a hadseregnek nagyobb szüksége van a lelki segítségre, az kívánnivalókat hagy maga után; de biztos vagyok abban, hogy Excellenciád, a bíboros prímás Őeminenciájával megbeszélve a dolgot, igyekezni fog Mons. Hász tétlenségére megoldást találni. Mivel a Szentszék annak idején megígérte a magyar kormánynak, hogy Szatmár után gondoskodni fog a nagyváradi székről is, azt hiszem, mérlegelni lehetne Mons. Scheffler észrevételét és intézkedni a kinevezésről. Feltétlenül elő fogom terjeszteni a Szent Keleti Kongregációnak Excellenciád észrevételeit a román rítusú papsággal kapcsolatban. ” Ikt. száma: „AE” 2339/43., jelzete: ASRS AA.EE.SS. Ungheria, Pos. 117. ff. 22-27. 12 Luigi Maglione (1877-1944): bíboros államtitkár 1936-tól. Halála után XII. Pius pápa, aki 1930-1939 között maga volt az államtitkár, nem nevezett ki új államtitkárt, megelégedett a két helyettes, Montini szubsztitutus és Tardini titkár szolgálataival. 13 A dokumentumot olasz nyelvről Korompai Eszter fordította. Budapest, 1943. február 25. Eminenciás és Főtisztelendő Uram, 1942. június 3-i, 40 607. sz. nagyra becsült utasítása értelmében kötelességemnek tartottam elkészíteni az alábbi jelentést Magyarország politikai és egyházi viszonyairól az elmúlt három évben. Először szólok néhány szót a politikai történésekről, majd áttérek a vallást közvetlenebbül érintő hírekre. Nem veszem sorra részletesen az eseményeket, inkább egy átfogó képet nyújtok, és teszek egy sor olyan észrevételt, amelyek a jelenlegi tényeken és az előzményeiken alapulnak. I. POLITIKAI ESEMÉNYEK 1) Nemzetközi politika 1. A világháború nagy horderejű eseményei, amelyek minden nép életét meghatározták és meghatározzák, Magyarországon is éreztetik politikai hatásukat, bár formálisan az ország csak 1941 -ben lépett hadba, először Jugoszlávia ellen - áprilisban -, majd később - június-júliusban - Oroszország ellen. Politikai kapcsolatai Németországgal és Olaszországgal, földrajzi helyzete, csatlakozása az antikomintem paktumhoz, majd a háromhatalmi egyezményhez - mindez már (többé-kevésbé átérzett) rokonszenvre hangolta a tengelyhatalmak iránt. Ez azonban nem gátolta meg Magyarországot abban, hogy eleinte, 1939 végén és a 40-es évek elején ide menekülő, több ezer lengyel polgár és katona segítségére legyen, akiknek megkönnyítette a külföldre távozását is, főleg Franciaországba és Palesztinába. Később, az események nyomása alatt ez a - mondjuk így - szíves bánásmód természetesen megszűnt, bár Magyarország továbbra is korrekt magatartást tanúsított a lengyel menekültek iránt, annyira, hogy soha nem adta át őket a németeknek. A Szentszék bőkezűen segélyezte az itt elhelyezett lengyeleket, és - mint más alkalommal már utaltam rá - a nunciatúra gondoskodott az adományok önálló felhasználásáról olyan speciális célokra, mint - az első időkben - menhely létrehozása megannyi veszélynek kitett, elveszett 3
